Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - VI. Kisebb közlemények-Ismertetések

414 Kisebb Közlemények ugyancsak kétfelől kívánjuk biztosítani. Az egyik vezeték a Zagyva feletti közúti hídon, a másik a vasúti Íiídon halad át. A vezeték az agresszív talajvíz miatt mindenütt S 54-es azbesztcement. A 3-as számú főközlekedési út, a salgótarjáni út, és a vasútvonal alatti átvezetéseknél hidraulikus préseléssel 400 mm átmérőjű acél-lemezből hegesztett védőcsöveket helyeznek el. Ezeken halad át a nyomócső. A vezeték szakaszonként lezárható és üríthető. Fentiekben röviden beszámoltam az elkészült tervekről. A kivitelezés még ez évben megkezdődik és várható, hogy 1960-ra Hatvan városnak a Zagyva keleti partján levő Ó-IIatvan-i részét sikerül közművekkel ellátni. A KUJBISEVI VÍZERŐMŰ Merényi Miklós 627.84/88 (282.247.41) A volgai vízlépcsők és a Xagy-Volga víziútrendszer A Volga — Európa legnagyobb folyama — a Valdáj fennsíkon levő forrásától 3690 km távolság befutása és 256 m esés után Aszlrahánál ömlik a Káspi-tengerbe. Szállított víztömegének legnagyobb részét a tavaszi hóolvadásből nyeri, csapadék és talajvíz a vízhozamát csak kisebb mértékben befolyásolja. Vízjárását hatalmas tavaszi árvizekés az év többi részében közelítően állandó szintű kisvizek jellemzik; az utóbbiakat kismértékben növeli az őszi esőzés, míg a legalacsonyabb vízállás a téli fagyos hónapokra esik. A Volga évi középvízhozama Gorkijnál 2870 m

3/s, az Oka és Káma betorkolása után ez az érték Kujbistvnél 7,680 m

3/s-ra nő; további folyása során már alig változik, Sztálingrádnál pl. 8130 m

3/s. Legnagyobb árvize 60—70 000 m

3/s nagyságú, legkisebb észlelt vízmennyisége eddig 813 m

3/s volt, a kettő közti vízszintkülönbségek lé—15 m. Vízmennyiségének 64%-a a tavaszi árvizekkel folyik le. E hatalmas foly am vízerőhasznosítása Magyarország jelenlegi áramtermelését 7—8-szorosan meghaladó villamosenergia termelésére ad lehetőséget, s ennek felét két óriás, a kujbisevi és sztálingrádi vízerőmű szolgáltatja. A Volgának a szomszéd vízrendszerekkel csatornák által vaió összekötése létrehozta Európa legnagyobb belvízi víziút rendszerét, és egyúttal óriási területek öntözését teszi lehetővé. A volgai vízlépcsőkkel 13, összesen 8,3 millió kW teljesítményű és 40,8 milliárd kWh átlagos évi áram termelésű vízerőmű építését tervezik (1. ábra ). A volgai erőművek a folyam mély völgyében általában hatalmas tározókkal együtt épültek. A széles völgy elzárására földgátakai építenek, ezek egyik oldalán van az erőmű, másik oldalán a duzzasztó és hajózsilip. A tározók a lefolyó vízmennyiség évszakos szabályozását teszik lehetővé, megszüntetik a folyam medrében a vándorló homokzátonyok által okozott hajózási nehézségeket és tározók mélyén elhelyezkedő melegebb víztömegek révén olyan folyamszakaszokon biztosítják a téli hajózás lehetőségét, ahol azelőtt évente 4—5 hónapon át sem lehetett hajózni. Jelenleg már tvanykov, Uglics, Seserbakov, Gorkij és Kujbisev vízerőművei teljes kapacitással működnek — a szaratovi és sztálingrádi erőmű most épül. Cseboksár építését a hatodik ötéves tervben kezdik el; a felső-volgai 4 kisebb vízlépcső és a Sztálingrád és Asztrahán közt félúton fekvő alsó-volgai vízlépcső építésére később kerül sor. Az 1937-ben elsőnek megépíLett ivanykovi vízlépcső elsődleges célja az volt, hogy az általa létesített tározóból (ún. moszkvai tenger) a Moszkva—Volga csatornába vizet tároljanak. Ez a csatorna 128 km hosszú, 85 m széles és 5,5 m mély, tengeri hajók közlekedésére is alkalmas. A második vízlépcső építjését Uglicsnál közvetlenül a második világháború előtt fejezték be, a harmadik Scserbakovnál épült. Az utóbbi 2 erőmű együttes beépített teljesítménye 430 000 kW, évi áram termelése közel 1,5 milliárd kWh. A scserbakovi vízlépcső ezenkívül 18 m legnagyobb mélységű, 4100 km

2 felszínű hatalmas tározót létesített.