Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - V. Markó Iván-Markó Elek: Medergalériás vízkivétel a Dunából Budapesten

406 Markó 1

. és Mark

o E. Ezek a számítások is mutatják, hogy a galériák vízhozamának elméleti úton való meghatározása ma még eléggé bizonytalan és helyesebb, ha a meglevő galériák tapasztalati adataival vetjük azokat össze. Szemiempirikus módon tehát helyesebb a méreteket meghatározni. Mindkét számítási móddal nagyobb értéket kapunk a szükségesnél, azonban a kellő biztonság érdekében így kell felvenni a méreteket, mert a vízhozam idővel csökken és ezzel a ,,k" tényező is az eredeti érték 4—6-ocl részére szállhat le. <i. A galéria építése A galéria építése 1954 tavaszán közepes vízállások mellett indult meg, a meglevő kút gépházzá történő átalakításával. Időközben kivitelező vállalat tervváltoztatási javaslatot nyújtott be, mely szerint a galéria fektetése nem szádfalak közötti munkaárokban, hanem elgondolása szerint víz alatti kotrással gazdaságosabban oldható meg. Ugyanekkor javasolta még, hogy a galéria csöveit ne réseléssel perforálják, hanem laposacél szalagokból, merevítő gyűrűk ráhegesztésével állítsák össze (4. éibra). 4. ábra. Laposacélból összehegesztett galériacső. Balvégen a visszaöblítő cső csonkja látszik. 4. Aus Flachstahl zusflmmengeschweisstes Rohr der Sammelleitung. Am linken Ende rückspülender Rohransatz