Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
3. füzet - IV. Oroszlány István: Az öntözőrendszerek hatásfoka
Az öntözőrendszerek hatásfoka 395 1. A vízelosztó rendszer hatásfoka (rj[). Ez arra ad tájékoztatást, hogy milyen mértékűek azok a veszteségek, melyek a víz szállítása, kormányzása, elosztása során fellépnek, továbbá, bogy e feladatot végrehajtó szervezet mennyiben használta ki a technikai lehetőségeket a hatásfok növelése érdekében. Az első csoportba a hatásfokot rontó objektív, a másodikba a szubjektív okok tartoznak. Közelebbről vizsgálva : ahol V, = az öntözőtelepeknek kiszolgáltatott öntözővízmennyiség a vizsgált időszakban (m 1). Soroljuk fel részletesen az nq[ hatásfok csökkenését előidéző objektív okokat, melyek a V b r — V/ különbséget előidézik. Ezek a következők i Üzemzavarok, melyek a fővízkivétel, vagy csatornahálózat üzemét akadályozAz üzem, a vízkormányzás módszeréből adódó veszteségek (v 2 r). Csatornahálózat feltöltéséből, s a csatornákban visszamaradó hasznosíllmtatlan víztömegekből jelentkező veszteségek (v 3 r). Szivárgásból adódó veszteségek (íi 4 r). Párolgásból adódó veszteség (e 5 r). A veszteségértékek meghatározása nem okoz általában nehézséget, csupán a v 2 r tétellel kapcsolatban kell néhány kiegészítő megjegyzést tenni. Az öntözőtelepek számára előzetesen igényelt, és vízkivételi műveiknél ténylegesen átvett vízmennyiségek — semiarid éghajlat mellett, például időjárási behatások következtében — nem lehetnek azonosak. Az öntözőtelepek vízkivételi műveinél hasznosításra ténylegesen átvett vízmennyiségek eredeti tervtől eltérő változását az öntözőrendszerben működő vízkormányzási tevékenység csak bizonyos késéssel tudja követni. Ennek megfelelően a vízelosztási tervet, mely az előzetes igénylések alapján készül, bizonyos biztonsággal kell összeállítani. E biztonság egyben a fölös vízmennyiségek hasznosítás nélküli levezetésével jár, s mint veszteség kezelendő. A vízkormányzás megoldásától függ a szükséges biztonsági érték, s a vízkormányzás vezérlésének automatizálásával a szükséges biztonság és az ilyen úton fellépő veszteségek minimumra csökkenthetők. 2. Az öntözőtelepek vízhasználatának hatásfoka ipq'^). Lényegében ugyanazon kérdésekről van szó, mint előző esetben. A különbség csupán az, hogy míg az előző esetben a veszteségérték felmérése, a csökkentésük érdekében teendő intézkedések, általában a hatásfok javítása az öntözőrendszer csatornahálózalát üzemeltető szerv feladatkörébe tartozik, addig e tételhez az öntözővizet hasznosító üzemek problémái kapcsolódnak. Öntözőtelepeknél a mértékadó időszak — magyarországi viszonyok között — 1 hónapra csökken, általában júl. 15—aug. 15, vagy a rizsárasztás időszaka. A vízhasználati hatásfok számítása az alábbi képlettel történik : zák (v l r). n G*
