Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - III. Galli László: Műtárgyak alatti szivárgásának számítása rétegezett talajokban közelítő eljárással

372 Galli László kált értéke áll. Ez a BJ-vel jelölt redukált érték a JS

1-ből mindenkor meghatározható. Bí = (61) Ha ezt a B[-t visszahelyezzük a 60. sz. egyenletbe, a h

0 nyomáskülönbség kiszámítására a már ismert formájú egyenletet kapjuk meg (6

2> Ebben az egyenletben a számlálóban az alvízi oldal fedőrétegsorának az egyszerű ellenállási mérőszáma helyett, ennek a mérőszámnak a nyomáscsökkentő rendszer hatására már megváltozott értéke, a nevezőben pedig ugyancsak ezzel a megváltozott értékkel meghatározott egyenértékű mütárgyszélesség szerepel. A B[ és az ezzel kiszámítolt B'

t egyenértékű műtárgy szélességgel tehát visszavezettük a számítási rendszert a már ismert egyenletekre és így a műtárgy alatti nyomásmegoszlásokat vagy a műtárgy alatt átszivárgó víz mennyiségét a 39—43. sz. egyenletekkel ismét kiszámíthatjuk. A nyomáscsökkentő rendszeren keresztül a felszínre lépő víz mennyisége most azonban a 22. sz. egyenletből meghatározva a következő lesz lL = B, 0 T—

(63

) Az egyöntetűség kedvéért bevezetve ebbe az egyenletbe is a B[ értéket V4> i, 2 • a

L (64

) A műtárgy alvízi lábvonala és a nyomáscsökkentő rendszer közötti fedőrétegszakaszon keresztül a felszínre lépő víz mennyisége pedig 4 ?l = 9o — Ql (65) A műtárgy lábvonala és a nyomáscsökkentő rendszer közötti nyomásvonal egyenlete most a 25. és az 56—57. sz. egyenletekből: K «i l-al Ml + «D (65a) A nyomáscsökkentő szivárgórendszer hatására bekövetkező szivárgások jellemzői tehát meghatározhatók. A nyomáscsökkentő szivárgó természetesen a műtárgy alatt átszivárgó víz mennyiségét jelentékenyen megnöveli. Ezért a szivárgó távolságát a műtárgy lábvonalától próbálgatással kell úgy meghatározni, hogy nyomáscsökkentő hatása éppen a kívánt mértéket érje el.