Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - III. Galli László: Műtárgyak alatti szivárgásának számítása rétegezett talajokban közelítő eljárással

\ Műtárgyak alatti szivárgás 369 Az alvízi oldalon a felvett szelvényeken átszivárgó és az x távolságon belül a felszínre jutó víz mennyisége a 48. és a 49. egyenletek szerint q

x = 33,4 25,0 17,6 10,4m

3/nap Aq

x = 2,4 10,6 18,2 25,4m

3/nap b) A laboratóriumi és a helyszíni vizsgálatokból megállapítható, hogy a vízoldali legfelső fedőréteg a vízből leülepedő iszap hatására el fog tömődni. A lezáródott réteg vastagsága és szivárgási tényezője természetesen kísérletekkel meg nem állapítható, de az kimérhető, hogy a beiszapolódás után a réteg ellenállási értéke kb. e — 400 nappal meg fog növekedni. Ezt az ellenállást hozzáadva a felvízi oldal fedőrétegeinek a szivárgási ellenállásához, az új fedőtéreg ellenállási mérőszám a már ismert módon kiszámítható: B

2 = ys- 100 • 415,8 = 584 m Ebből az új egyenértékű műtárgy szélesség a következő lesz B

0 = 584 + 60 + 141 = 785 m így az átszivárgó víz mennyisége is megváltozik q

o = 14 = 14,30 m

3/nap (Volt 35,6 m

3/nap) 785 Az alvízi oldal lábvonalában a nyomáskülönbség is csökken 141 h

0 = — 14 = 2,52 m (Volt: 6,32 m) / oD A kritikus 2. sz. rétegben pedig a fajlagos nyomásveszteség • 24 Ah

2 = 2,52 = 2,42 m 2 25 2-42 . , I, = ^lgl 2 2-40 A felvízi oldal lezáródása ntán tehát a műtárgy alvízi lábvonnlában biztonság még nem lesz, de a talaj törési veszély már lecsökken. c) Ugyanígy megállapíthatók a nyomásviszonyok akkor, ha a felvízi oldalon fedőréteg nincs. Ez esetben B

2 =0 és így B

0 = 60 + 141 = 201 m. Az átszivárgó vízmennyiség 8 • 100 % = " 1

4 = 5

5>

5 m

3/nap A műtárgy alvízi lábvonalában pedig a nyomás a fedőréteg alsó síkján 141 h

0 14 = 9,85 m 0 201 Ezt a nyomást a fedőrétegsor már nem birja, h

0 9,85