Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - III. Lampl Hugó: A buzgárképződés és talajtörés

BUZGÁR-KÉPZŐDÉS ÉS TALAJTÖRÉS LAMPL HUGÓ a műszaki tudományok doktora 624.131.542 Az árvédelmi gátak átszakadásának egyik legveszedelmesebb előjele a buzgárképződés, aminek folyamányaként bekövetkező talajtörés okozza rendszerint a gát hirtelen beszakadását és kivédhetetlen pusztulását. Buzgár és talajtörés kétféleképpen keletkezhetik : éspedig vagy adott terepszint mellett a talajvíz emelkedése folytán, vagy változatlan talajvízállás mellett, szivattyúzással egybekötött földkiemelés következtében. Az első árvédelmi gátaknál, a második a nyílt vizlartásos alapgödör kiemelésénél fordul elő. Ha ugyanis kohézió nélküli szemcsés talajokra épült árvédelmi gátaknál a talajban a talajvíz szabad felszíne a mentett oldalon eléri a terepszintet, vagy amikor az építési alapgödrökben földkiemeléssel elérjük a talajvíz szabad felszínét, pillanatnyilag elérkeztünk ahhoz a határhoz, ahol a talajszemcsék közötti hézagok vízzel vannak kitöltve, de a talajszemcsék még nem mozdulhatnak ki eredeti helyzetükből. Az árvédelmi gátaknál a vízszín további emelkedésekor, vagy az alapgödör kiásásánál az említett határon túl menve, a talajban a hidraulikus nyomásesés, a hidraulikus grádiens növekszik és ennek következtében alulról felfelé irányuló szivárgás vagy áramlás indul meg. Az ilyen felfelé irányuló szivárgás vagy áramlás sebessége a hidraulikus nyomásesés növekedésével fokozatosan addig a mértékig emelkedhetik, amikor buzgárképződés indul meg, végül pedig talajtörés következik be.

1 A buzgárképződéssel és talajtöréssel összefüggő kérdéseket kísérletek során vizsgálta a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1957-ben, különös tekintettel az árvizek ideje alatt kialakuló szivárgó vízmozgásokra és azok kártétele elleni védekezés helyes és leghatásosabb módszereinek megállapítására.

2 A vizsgálatokat különböző szemösszetételű anyagokkal és talajféleségekkel végezte el. Az alábbiakban ezeket a kísérleteket és a kísérletekből leszűrhető gyakorlati következtetéseket ismertetjük. 1 Árvízkor a gát alatti talajban változó szivárgás ós a változó szivárgás hatására változó hidraulikus nyomások állnak elő. Az alapréteg egy vízszintes síkjában a nyomásokat a hidraulikus nyomásvonal ábrázolja, amelyet természetbeni kísérletekkel Ihrig Dénes és Vbell Károly, míg permanens szivárgás esetén laboratóriumban Varrák Endre vizsgált. A hidraulikus nyomásvonalra vonatkozó vizsgálatok eredményeit a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet a ,,Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1957. évi munkájáról" című kötetében közölte az alábbi tanuímányokban : Ihrig Dénes és Ubell Károly: Az árvédelmi töltések alatti szivárgás, és Varrók Endre: Kísérletek az árvédelmi gátak alatt kialakuló nyomásvonal meghatározására. * A buzgárképződést és a buzgár kialakulására befolyásolt gyakorló körülményeket és tényezőket — a gyakorlat szempontjaira tekintettel —, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet árvédelmi kutatási programja keretében 1957-ben vizsgálta. A kutatásokat Ihrig Dénes tervezte meg és adta meg azokat a feladatokat, melyeknek keretében szerző az alábbiakban ismertetett kísérleteket végezte. A kísérletek célja gyakorlatilag egyszerűen megfogható eredmények elérése volt, melyek a buzgárképződés különböző fázisainak megismerésével segítséget nyújthatnak az árvédelmi gyakorlat számára a buzgárképződés következményei elleni helyesebb védekezésre. A kísérletek eredményes végrehatásában a Vízépítési Kismintakísérleti Laboratóriumban Fazekas Károly kiváló műszerszerkesztő készségével és Király István pontos, lelkiismeretes munkájával voltak a szerző nagy segítségére.