Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - I. Szitkey László: Szennyvízcsatornázásunk helyzete 1958. év végén

Szennyvízcsatornázásunk 329 csapadékvízcsatornázás működik. 5 városban: Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón, Karcagon, Törökszentmiklóson és Türkevén semmiféle csatorna sincsen. Csak 10%-ban, vagy annál kisebb méríékben ellátott városaink: Békéscsaba, Cegléd, Hódmezővásárhely, Jászberény, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Makó, Mohács, Szentendre. A csak csapadékgyűjtő hálózat kiterjedése is elégtelen a következő városokban: Hajdúböszörmény, Hatvan, Kisújszállás, Mezőtúr, Orosháza, Tata. A rosszul ellátott városok közül Békéscsaba és Hódmezővásárhely megyeszékhely. Városias kialakulása miatt kívánatos lenne a csatornázás mielőbbi kiépítése, illetve fejlesztése Baján, Kalocsán, Mohácson, Mosonmagyaróvárolt, Szentendrén és Tatán is. A csatornázás 15 éves távlati fejlesztési tervei szerint a 20 000-nél több lakosú községekben is ki kell építeni a csatornázást. Hazánk három ilyen községe, Békés, Érd és Mezőkövesd ma még gyakorlatilag ellátatlan. A csatornázás közigazgatási területek, megyék szerinti megoszlása az ismertetett szempontok hatását tükrözi. Az ipari jellegű megyékben (Borsod—Abaüj—Zemplén, Fejér, Győr—Sopron, Komárom, Veszprém) a csatornázott területen lakók aránya az össznépességhez viszonyítva a vidéki átlagos ellátottságnál magasabb, a mezőgazdasági jellegű megyék ellátási foka viszont lényegesen alacsonyabb (Alföld). A megyei átlagokat a területükön fekvő és az ellátottságnál figyelembe vett megyei jogú városok csatornaművei jelentős mértékben torzítják, főként Baranya, Csongrád és Hajdú-Bihar megyékben. Minden megyében érezhető egyébként a városok hatása, tekintettel arra, hogy a" borsodi, tatabánya-oroszlányi, középnógrádi cs nógrádi iparvidékek kisebb lakótelepei, illetve a balatoni üdülőhelyek kivélelével községekben csatornamű általában nincsen. A jelenlegi helyzet mindenképpen sürgeti a csatornázás gyors ütemű fejlesztését. Fontossági sorrendben elsősorban a zárt, többszintes beépítésű városokban, az ipari jellegű községekben és az üdülőtelepeken kell ezeket a munkálatokat elvégezni. A falusias beépítésű mezőgazdasági jellegű, többségükben alföldi városok és nagyközségek ellátása csak távolabbi feladat lehet. A nem ipari jellegű, kisebb községekben csatornázás előirányzata még a távlati fejlesztés folyamán sem indokolt. A lakosság életkörülményei itt ugyanis nem kívánják meg a kis mennyiségű házi szennyvizek összegyűjtését. A közegészségügyi biztonságot itt elsősorban jó ivóvízű közkutakkal, vagy törpevízművekkel kell megteremteni. • Összefoglalás településeink csatornázottságának közölt felmérése lehetőséget nyújt a távlati tervek pontos, megalapozott kidolgozásához. Nagyfokú elmaradottságunk a művek kiépítettsége terén, a szennyvíztisztító berendezések általános hiánya népünk egészségének védelme érdekében parancsolóan írja elő a szennyvizek összegyűjtésének és megfelelő kezelésének mielőbbi megoldását. Kétségtelen, hogy a csatornázás elmaradottsága elsősorban annak következménye, hogy más közművekhez — így pl. a vízellátáshoz — képest számottevően 2 Vízügyi Közlemények