Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - VI. Kisebb közlemények-Ismertetések

310 Kisebb közlemények A jégtörők munkájának segítésére és kiegészítésére a víziközlekedési hatóságok személyzetük egy részét az elmúlt évek folyamán jégrobbantásra képezték ki. A robbantó csoportok azonnal működésbe lépnek, amint a jégtörőgőzösök útjába olyan jégtömegek kerülnek, amelyek előrehaladásuk elé komoly akadályt gördítenek, vagy akkor, amikor a folyó mentén olyan helyen keletkezik jégtorlasz, amely hely elérhetelen a jégtörők számára és veszélyt jelent az árvédelmi gátakra. Egy ízben egy Hohensaaten alatti jégtorlasznál a jég alatt homokzátony képződött , amely megakadályozta, hogy a jégtörők felfelé tudjanak haladni. Ezen a helyen normális, körülmények között 4—5 méteres vízmélység volt. A robbantás idejében a vízmélység 1,3 m-re csökkent. A jégdugó alsó szakaszán egymástól kereken 15 méteres távolságban 8 db robbantólyukat fúrtak és mindegyikbe 25 kg robantóanyagot helyeztek el. A gyújtás elektromos úton történt. Ezzel az egyetlen robbantással a torlaszt teljes kiterjedésében sikerült mozgásba hozni és a jég az alatta levő jégmentes szakaszon levonult anélkül, hogy újabb torlasz keletkezett volna. A jégmozgást követő erős áramlás a homokzátonyt is mozgásba hozta és a tavaszi mélységméréseknél ezen a helyen már nem lehetett a zátonyt kimutatni. Ez az eredmény természetesen nem igazolja azokat a néhány év óta, nem szakemberek által hangoztatott nézeteket, hogy a robbanóanyag helyettesítheti a jégtörőhajókat. A jégtörőhajók alkalmazása az Oderán ma is, mint azelőtt, az egyetlen gazdaságosan megvalósítható módszer. Ezzel szemben a robbanóanyagnak az általános használata megsokszorozná a ráfordított időt, a költségeket és lényeges kárt okozna a halgazdaságban is. Az 1952. február 6-án megkötött német-lengyel megállapodás értelmében a Neisse torkolatától a Nyugat-Odera leágazásáig terjedő, kereken 162 km hosszú határvonal közös igazgatás alatt álló árvízvédelmi tevékenységét a lengyel hatóságok vezetik. Mivel a lengyel hajózásnak Szczecinben nincs elég, a jégtörésr» is alkalmas hajója, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya kötelezti magát, hogy a jégtörést Szczecinbői kiindulva, három jégtörőhajóval támogatja. Ezeket a hajókat az Oderára vezénylik, mire a jégzajlás megkezdődik. Megállapodtak abban is, hogy a jégtörést akkor kell megkezdeni, ha a hőmérséklet már nem süllyed —4 C° alá és az időjárásjelentés további enyhülést jelez. Ilyen adottságoknál fel lehet tételezni, hogy a feltört jég már nem fagy össze és le tud vonulni. Lengyel Népköztársaság is törekszik jégtörőflottája megerősítésére. Két jégtörőhajót az egyik német hajógyárban már két évvel ezelőtt építettek és további négy jégtörőhajó építését is tervezik. Az új lengyel jégtörőknek az elkészülése után az új német hajókkal való jó együttműködésben meglesz a lehetőség a jég zavartalan elvezetésére. A jégtörőszolgálatra vonatkozó, oderai tapasztalatok hazai vonatkozásban is érdekesek és indokolják a dunai jeges árvízveszély elhárítását szolgáló jégtörő hajók megépítését. A tervezett dunai jégtörőhajók üzemeltetéséhez célszerű lenne a külföldi tapasztalatokat összegyűjteni, hogy a hajók gazdaságos kihasználásával a nálunk is fenyegető jeges árvízveszélyt a legkisebbre tudjuk szorítani. 3. ábra. A Jausa motoroshajó