Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
2. füzet - VI. Kisebb közlemények-Ismertetések
303 Kisebb közlemények Csendesítő medence szélessége,W m Frçude síám. F,* — 8. ábra. Az energiatörő gerendás csillapító medence ; aj vázlata; bj méretezési nomogrammja ; cj energiavesztesége A jelöli méretek w függvényében kötöttek hossza (1/C ábra) kisebb lehet, mint a sima utófenéken végbemenő vízugrás fele. A II. és III. típusú csillapító medence méretezésénél az érkező vízsugár vastagsága (amelyből az összetartozó mélységek, illetve az alvízi mélység számítható) elméletileg "i e |/2 g (z — H/2) képlettel számítható, ahol q a fajlagos vízhozam, z a felvíz magassága a medencefenék felett, H a surrantón (bukón) átbukó víz magassága. A kísérletek szerint a valóságos sebesség ennél jóvai kisebb. A 7. ábrán, a felvíz magasság és az átbukási magasság függvényében közöljük a V!t/D l e viszonyszámot, amellyel az elméleti értéket szorozva a vu valóságos sebességet kapjuk. Ha a Fro üde-szám viszonylag alacsony, 2,5—4,5 közötti, a vízugrás alvízi hullámokat okoz. A hullám fojtására megint más típusú csillapító medencét, vagy ún. terelő padot alkalmaznak. IV. típusú medence elvi vázlatát a javasolt méretekkel az l/F ábrán mutatjuk be. A terelőpadokra vonatkozóan általános érvényű szabályt nem közölnek. Az V. típusú csillapító medence lejtős fenekű. A lejtős fenéken végbemenő vízugrás újabb tisztázandó kérdéseket vetett fel. Az alvíz és az érkező vízsugár mélységének viszonyszáma 1,0-nél nagyobb és a fenékesés tangensének függvényében nő (l/H ábra). Az összetartozó alvízmélység és a vízugrás összetartozó mélységének viszonyszáma 1,0-nél nagyobb, vagyis az esés következtében az alvíz felszíne mindig alacsonyabb, mint a vízugrás összetartozó mélységének szintje. A vízugrást a
