Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - VI. Kisebb közlemények-Ismertetések

294 Kisebb közlemények egy kis turbinából és generátorból áll. A zsilip 5 x 7,5 m mére tű, a halemelés terelő háló segítségével történik, amely a vízszinttel egyidejűleg emelkedik, vagy süllyed. A zsilipelés tökéletesen önműködő és a hal-áthaladás teljes időtartama' 40 perc. A vízlépcsőhöz két egykamrás hajózsilip tartozik. A Cimljanszki vízlépcső duzzasztása 360 km távolságra hat. A vízzel borított terület kiterjedése 2700 km

2 (4,5-szer nagyobb mint a Balaton !), a tározó legnagyobb szélessége 38 km, legnagyobb mélysége 30 m. A fenékanyag geológiai viszonyai igen kedvezőek, szivárgási veszteségre szinte alig kell számítani. A tározóban összesen 7 kikötőt építettek, ezenkívül 5 hajó menedékhelyet is létesítettek, mivel a kedvezőtlen szélviszonyok 3 m magas hullámzást is okozhatnak. A Cimljanszki vízlépcső megépítése hatalmas távlati öntözési lehetőségeket biztosít. A környező termékeny földek terméshozama jelenleg ugyanis igen alacsony, mivel a lehulló csapadék mennyiség csupán az évek 12%-ában kielégítő. Intenzív mezőgazdasági termelés csakis az öntözéssel biztosítható. A távlati tervek szerint 1000 000 ha terület vízellátásának biztosítására és 600 000 ha mezőgazdasági művelés alá kerülő termet öntözésére gondolnak. A tervezett öntözőrendszer fő ütőere a Doni Főcsatorna lesz. Ennek hossza 195 km és a Don folyó bal partján halad. A tervezett legnagyobb vízkivétel 200—250 m

3/s, míg télen csupán 70—100 m

3/s vizet fog a csatorna szállítani a Proledarszkaja tározó feltöltése céljából. A gravitációsan öntözhető terület kiterjedése 160 000 ha, míg vízemeléssel az öntözés további 440 000 ha-on biztosítható. A Főcsatornából több nagyméretű mellékcsatorna ágazik ki, ezek közül fontosabbak : az Alsó Doni öntözőcsatorna (72,9 km), a bagaevszki csatorna (36,6 km), a szadkovi csatorna (10,6 km) és az Azori csatorna (92,2 km). A Doni Főcsatorna alsó szakasza a tározótól az alagutig 27 km hosszú, fenek szélessége 11 m, vízmélysége 7 m, vízemésztési képessége 180 m

3/s. A MÉLYFÚRÁSI KUTAKBÓL VALÓ ÖNTÖZÉS INDIÁBAN Török László 626.811 : 628/628. 0015 (54 IRODALOM : 1. Annual Report of the Central Board of Irrigation and Power, 1952. I—II. New Delhi, 1956. 2. Jain, K. L. : Performance of electrically driven tube wells. Annual Report, 1952. 3. Jain, K. L. : Practical consideration on irrigation tubewells. Annual Report

, 1952. A vízgazdálkodással kapcsolatos kutatások szálai Indiában az 1927-ben létesített Központi Öntözési és Vtzierő Bizottság (Central Board of Irrigation and Power) kezében futnak össze. Az ország 12 vízgazdálkodási kutató intezete, illetve állomása széleskörű elméleti és kísérleti munkájának eredményeit összefoglaló formában a Bizottság rendszeresen megjelenő évi jelentéseiben teszi közzé. A Bizottság rendezvényeinek ismertetése után az évi beszámoló első része kutató állomásonként röviden ismerteti a tárgyévben befejezett munkálatok eredményét és a folyamatban levő vizsgálatok helyzetét. U, S550 ~ 4. ábra. A túlfolyó szegmens zsilipje