Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - V. Schneider Szilárd: Táv-vízvezetékek nyomáslengései

284 Schneider Szilárd helyette a Kin = K + KP [m] (21) Kax = K + ßz (K — Kin) l

m] (22) összefüggések érvényesek. A h meghatározása a (18), ß

2 meghatározása pedig a (12) képlettel történik. E közelítő számítás szerint a csősúrlódás figyelembevételével ^ Km = 2/s (K + Kß + 10) [m] (23) a megengedett legnagyobb A h. Ha a táv-vízvezeték gazdaságos méretezéséhez ez szükséges, úgy a (14) alkalmazásával elkövetett elhanyagolás okozta eltérést azzal csökkenthetjük, 'Ah

2 Ah j taggal, h

n hogy utólag a h

min Ah

2 értéket 10 1 K + 10) pedig ß

2 10 1 + Ah értéket K + 10 korrekciós taggal megnöveljük. Számpélda Egy 622 X 8 mm méretű 16 km hosszú hegeszkötéses acélcsővezetéket három különböző hossz-szelvényen fektetve vizsgálunk. Mindhárom esetben a sztatikus nyomómagasság h

s

t = 155 m, az áramlási sebesség v

0 = 1,36 m/s, a csősúrlódás h

c

s = 30 m, a hullámsebesség c = 1100 m/s (1. 5. ábra) és a lökésmagasság h

A

l = 150 m. a) „Nagy" statikus magasság esete. A 14. ábra szerinti hossz-szelvényen sem szelepek és csappantyúk, sem légüst nem szükséges. A minimális dinamikus nyomásvonal szintje a (10 a) szerint h

mi

n = 155+ 15 —150 = 20 m, a maximális nyomásvonal (11) szerint Kax = I

5

5 + 0>

7

2 • 150 = 263 m. b) Szakaszokra bontott vezeték esete. A 15. ábra szerinti hossz-szelvényen a minimális dinamikus nyomásvonal felett két magaspont található. A vezetéket ezért három szakaszra bontjuk. Az első szakasz gyakorlatilag lengésmentesen áll le, mert az első magaspont szintje csak 5 méterrel tér el a minimális dinamikus nyomásvonal által meghatározott szinttől, ez a szakasz tehát további vizsgálatot nem igényel. A második szakaszt határoló két légbeszívó szelep közötti szintkülönbség 55 m, ez lép tehát a (12)-ben a h

st helyébe, az egyes szakaszok vizsgálatánál pedig e képletben ß

2 = 1 értékkel kell számolni, így h

ma

x =2 h

s

l — NyomoBvonal • sztatikus min inemi ma \ïTWS

i1 I dinomiku9 14. ábra. Számpélda, a) „Nagy" statikus magasság esete Abb. Id. Zahlenbeispiel: a) „grosse" statische Druckhöhe