Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - V. Schneider Szilárd: Táv-vízvezetékek nyomáslengései

Táv-vízvezetékek 273 tehát ki kell egészíteni a minimális és a maximális dinamikus nyomások {nyomáslengés) vonalaival. Ha nyomáslengések következtében magaspontokon a nyomás a víz hőfokához tartozó gőznyomásig süllyed, az áramlás ezeken a helyeken megszakad. A lengés folyamán visszatérő nyomás hatására a szakadásnál összecsapódó víz veszélyes nyomáslökéseket okoz. Annak megállapítására, hogy ez az adott körülmények között megtörténhet-e, szükséges a minimális dinamikus nyomásvonal helyzetének meghatározása. Ha az áramlás megszakadásának veszélye áll fenn, úgy a vezetéket önműködő légbeszívó szelepekkel és csappantyúkkal szakaszokra kell bontani vagy pedig nyomáskiegyenlítő légüst alkalmazásával kell a nyomás-apadást korlátozni és ezzel a minimális nyomásvonal helyzetet módosítani. A maximális nyomások kialakulása is függ attól, alkalmazunk-e szakaszokra bontást vagy légüstöt. A nyomáslengések alapvető elméletét századunk elején Zsukovszky és Allievi dolgozták ki. A táv-vízvezetékek nyomáslengéseinek vizsgálatához az irodalomban grafikus módszerek találhatók, ezek azonban nem domborítják ki a vezetékek tervezéséhez szükséges alapokat és alkalmazásuk némileg bonyolult. Az ismert számítási eljárások, a grafikusak is, a csősúrlódást nem a valóságnak megfelelően egyenletesen megosztva, hanem fele-fele részben a cső elejére és végére összpontosítottan veszik figyelembe. Feltételezik továbbá, hogy a nyomás a vezeték egyik pontján sem süllyed a vízgőz nyomásig, mely feltevés általában ugyancsak eltér a valóságtól. Ha ezeken a feltevéseken kívül a lejátszódó folyamatot még azzal is idealizáljuk, hogy „hirtelen" leállással számolunk, vagyis azt az időtartamot, mely alatt a szivattyú vízszállítása az üzemi vízszállítás értékéről nulláig csökken, elhanyagoljuk a lengés egy ütemének tartamaval szemben, úgy igen egyszerű és áttekinthető összefüggéseket nyerünk. Ez az utóbbi feltevés a gyakorlatban távvízvezetékeknél, vagyis távolsági nyomócsöveknél általában megengedhető. 2. ábra. A vízlökés elvi ábrázolása Abb. 2. Verlauf des positiven Druekstosses