Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - IV. Tarján Artúr: Házi szennyvizek hígulásának figyelembevétele egyesített rendszerű csatornázás tervezésében

260 Tarján Artúr városra vonatkozó adatok között nem lényeges. Gyakorlatilag tehát a budapesti vonal elfogadható az ország egész területére vonatkoztatva. A grafikonból leolvasható, hogy meghatározott l/s. ha intenzitású, vagy annál nagyobb intenzitású csapadék évi átlagban hány ízben fordul elő. Pl. 5 I/s.ha intenzitást elérő, vagy azt meghaladó csapadék a jelzett 32 évi átlagban 90-szer, 8 l/s.lia intenzitást elérő, vagy azt meghaladó csapadék pedig évente 41-szer fordul elő. (Az előbbiek szerint tehát 5 és 8 1/s.ha intenzitás közötti csapadék évenként 90 — 41 = 49 esetben van.) A lefolyási tényezőtől függően a lehullott csapadéknak csupán egy hányada kerül lefolyásra, vagyis Q

c

s = í ip F, ahol P,.

s = a lefolyó vízmennyiség 1/s-ban, ip = a lefolyási tényező, i — a csapadékintenzitás 1/s.ha-ban, F = a vízgyűjtőterület ha-ban kifejezve. Tehát i = vagyis valamely ismert területről egy meghatározott Q

c

s csapadékvíz mennyiség i intenzitású eső esetén kerül lefolyásra. Ilyen, vagy az ezt meghaladó intenzitású csapadéknak évi átlagos előfordulási ideje a 2. ábrán leolvasható. Amennyiben valamely városon, illetőleg településen belül az egyes városrészek lefolyási tényezője változó, az előre meghatározott mennyiségű lefolyó csapadékvizet eredményező eső intenzitása : Wi Fi + Vi Fi + Wn Fn F

1 F

2 ... F

n az egyes városrészek területe ha-ban, rp

2 • • • ip

n a megfelelő lefolyási tényezők. A lefolyásra kerülő szennyvízmennyiség csúcsértéke — alapulvéve lakásonként 150 l/nap vízfogyasztást, melynek 1/14 része 1 óra alatt kerül lefolyásra —, 1000 lakosonként kikerekítve 3 l/s. Ebben a város, ill. település szükségletét meg nem haladó ipari szennyvizek bennfoglaltatnak. A hektáronként lefolyásra kerülő maximális szennyvízmennyiség tehát 3 L Qsz = in7-k ! Qsz — a lefolyó szennyvízmennyiség l/s-ban, L = a ha-kénti 1000 lakosszám. A szennyvizek n-szeres hígításához tehát az így kiszámítható (n— 1) Q

s

z = Q

c

s mennyiségű csapadékvíz szükséges. Az ezt meghaladó csapadék intenzitásának számszerű értéke i előbbi képletével kiszámítható, az előfordulások száma a 2. ábrán leolvasható. A hektáronként és másodpercenként lefolyó szennyvízmennyiség tehát a laksűrűségtől, a csapadékvízmennyiség pedig a csapadékintenzitástól és a lefolyási tényezőtől függ. A lefolyó maximális szennyvízmennyiség ha-ként és s-ként (1000 lakosonként 3 1/s-ot számítva) Q

s

z = 0,003 L. A lefolyásra kerülő csapadékvízmennyiség ugyancsak 1/s.ha-ban : Q

f

S = ipi. Kétszeres hígítás esetén, tehát mikor a lefolyó szennyvíz mennyisége egyenlő a lefolyó csapadékvízzel : 0,003 L = = ipi

2 (ahol í

2 a kétszeres hígítási fokot előidéző csapadékintenzitás), ebből i = —. Ha ismeretes a hektáronkénti lakosszám és a terület lefolyási V tényezője, a fenti egyenlettel kiszámítható a 2-szeres hígítást előidéző csapadékintenzitás, amit nevezzünk l-nek. a fajlagos hígítást előidéző csapadékintenzitásnak. Háromszoros hígításhoz i

2 = I intenzitás kétszerese szükséges, n-szeres