Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

248 Ubell Károly A nagyobb vízmennyiséget szolgáltató parti szűrésű kútrendszereknél viszont a kitermelt vizet a folyó vízkészletéből vesszük el. Erőltetettnek látszik az a törekvés, hogy mindenkorra érvényesnek tekinthető kitermelhető talajvízkészletet, tartós vízhozamot állapítsunk meg az ország különböző területeire. Minden talajvízre tervezett nagyobb vízmű esetében számítanunk kell arra, hogy ez a műszaki beavatkozás az eddigi talajvízháztartásban lényeges változást jog előidézni. A legtöbb esetben nem is az a kutatás tárgya, hogy mennyi a talajvízkészlet, hanem olyan területeket keresünk, ahol gazdaságosan, jó minőségű és esetleg egyéb vízelőfordulásokból pótlódó szűrt víz termelhető ki. A tervezést elősegíti, ha ismerjük azokat a területeket, ahol durva szemcséjű talajvíztartó réteg van, ha tudjuk hogy a természetes viszonyok mellett mennyi az évi utánpótlódó mennyiség és a természetes vízforgalom [43], de minden esetben célszerű számításokat végezni ana vonatkozóan, hogy a vízháztartásban milyen változás fog bekövetkezni. Ennek mérlegelésénél több szempont is előtérbe kerülhet. Felvetődhet az a gondolat, hogy lia a talajvizet bizonyos mértékig lesüllyesztjük, a beszivárgó víz mennyisége változatlan marad, de a párolgás csökkenni fog [36]. Ebben az esetben a kettő különbsége adja a kitermelhető vízmennyiséget. Ennek az elképzelésnek alátámasztására mennyiségi értékek még nem ismeretesek és a. hőmérsékletingadozás hatására jelentkező páravándorlás arra mutat, hogy lényeges csökkenést a párolgásnál nem remélhetünk. Előtérbe kerülhet a talajvízszaporítás, amelynél a kitermelt vizet esetleg felszíni vizekből természetes szűréssel tisztított vízzel pótoljuk. Olyan területeken, ahol jelentősebb mértékű talaj vízáramlás van, nagyobb mennyiségű vizet is kitermelhetünk, de ebben az esetben a vízmű alatti területek talajvízháztartása fog megváltozni. Kísérleti szivattyúzások eredményei arra mutatnak, hogy a kút környezetében rendszerint nagymértékű vízfogyasztás jelentkezik [79]. Néhány külföldi esetből ismeretes (pl. Berlin), hogy a talajvízre telepített vízmüvek nagyobb kiterjedésű területeken is lényeges változást idézhetnek elő. Minden talajvízre telepített nagyobb vízmű új vízháztartcisi feltételeket teremt. Ez a helyi adottságoktól függően lehet olyan, hogy nagyobb területre egyenletesen megoszolva az első években alig érzékelhető változást, de olyan is, hogy a szűkebb környezetben igen jelentős talajvízsüllyedést eredményez. A talaj vízháztartás szerepe a népgazdaság egyes ágainál A talajvízháztartás ismerete a vízgazdálkodáson kívül a népgazdaság egyes ágainál is igen fontos. Elsősorban említendő a regionédis tervezés, amelynél a természetes talajvízhelyzet figyelembevétele elengedhetetlen, és kedvezőtlen esetekben felvetődhet az a gondolat, hogy milyen módszerekkel tudnánk a talaj vízháztartás kedvező befolyásolását elérni. Ennek közegészségügyi vonatkozásai is lehetnek. A mélyépítésnél mind a tervezésnél, mind pedig a kivitelnél a mindenkori talajvízállás, és a szélső ingadozás ismerete szükséges. Az alapozási mód a kérdéses terület talajvízháztartásától függően választandó meg. Az előrejelzés segítségével meghatározhatók azok az időszakok, amikor a legkedvezőbb feltételek