Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

242 Ubell Károly Szabatos vizsgálat csak a Kisalföld egészére végezhető, mert geohidrológiai egységet alkot. Ennek megfelelően a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a pozsonyi Vyskumny Ustav Vodohospodársky három év óta közösen tanulmányozza a talaj vízviszonyokat. A Kisalföld hazánk területére eső déli részének talajvízháztartását az alábbiakban jellemezhetjük (28. ábra). a) A csapadék beszivárgása és a párolgás mindenütt befolyásolja a talajvízingadozást, de egyes területeken ez a hatás nem szembeötlő, mert a többi tényező erősebb mértékben érvényesül. ,, 1 11 ouna töltetlen notosa ' i.l.l.Li'ora» álló terület „ f I í cscpooçlt tintás nem mutatkozik " [ I meg egyertelnwen 1 14 neiuszinsn, lehullott csapadék si I . J o mértékadó b) Áramlási fői rángok 5)—ne— t lalojviitükörjitlagos mogassága (kW) mA.f [7/ 1 28. ábra. A Kisalföld talajvízháztartásának jellemzői Fig. 28. Characteristics of groundwater household for the Kisalföld region A dunai törmelékkúp déli részén, a Hanságban és a Rábaköz jelentékeny részén a helyben lehullott csapadék a talajvíz fő táplálója. A Lajtától és a Mosoni Dunaágtól délre (28. ábra) átmeneti sáv van, ahol a talajvízháztartás igen összetett és egyik befolyásoló tényező sem mutatható ki, hogy döntő mértékben érvényesülne a talajvízingadozás kialakításában. b) Figyelembe véve a talajvízszín esése alapján megmutatkozó áramlási főirányokat, esetleg jelentősebb horizontális talajvízszivárgásra kell számítanunk. Az eséstől és a kavicsréteg összetételétől függően 0,1—1,2 m/nap szivárgási sebesség számítható. A kavicsrétegben szivárgó víz mennyiségének megálla-