Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

34 Ubell Károly Példaként bemutatjuk az 1958. évi távlati előrejelzés eredményét (21. ábra). A számításba bevont kutaknál a kutak környezetében várható tavaszi maximális havi közepes talajvízállás értékét tüntettük fel. Ezeken kívül elhatároltuk azokat a területeket, ahol a terep közelében, közepes mélységben, •vagy nagyobb mélységben várható a tavaszi maximum. Részletes előrejelzés. Pontosabb értékeket a november, december és január havi csapadékadatok ismeretében lehet megállapítani. Elsősorban figyelembe kell vennünk aat, hogy mennyi volt a téli félév első három hónapjának csapadékösszege, és ennek hatására ebben a három hónapban milyen talajvízállásemelkedés állott elő. Alföldünk területén még a téli csapadék megoszlásában is igen lényeges különbség lehet. Ezért területrészenként kell figyelembe vennünk azt, hogy a tél első felében milyen mennyiségű csapadék hullott le. Hirtelen hóolvadásnál rendszerint intenzív talajvízállásemelkedés mutatkozik. A második fontos adat a hótakaró vastagsága és ennek víztartalma. A talajvízállás adatokból megállapítjuk, hogy az első három hónapban előállott emelkedés hány százaléka az átlagos téli félévi emelkedésnek és január végére milyen talajvízállás alakult ki. Ezeknek az adatoknak a segítségével, valamint most már egy rövidebb időszakra megbecsült várható csapadékösszeg felvételével a távlati előrejelzés értékei finomíthatok. A számításhoz ugyancsak az előbbiekben ismertetett kapcsolatokat használjuk fel. Eddigi tapasztalataink alapján a részletes előrejelzés pontossága a legtöbb esetben ±10 c

m- A számítással megállapított értékek annak a kútnak helyi környezetére érvényesek, amelyre a számítást elvégeztük. Ezek az adatok megközelítően a tágabb környezetre is általánosíthatók annak szem előtt tartásával, hogy ugyanazon mélységben elhelyezkedő talajvíztükör esetén a talajvízjárás törvényszerűségei hasonlóak. A véirható tavaszi talajvízállás előrejelzésével egyidejűleg azt is megállapíthatjuk, hogy mely területeken kell talajvíztározódásból származó belvízképződéssel számolnunk. Már a távlati előrejelzésnél meghatározhatók azok a területrészek, amelyeken átlagos vagy nagyobb mennyiségű téli csapadék esetén teljes telítődés várható. A részletes előrejelzésnél a tél elején előállott talajvízemelkedés és a területen fekvő hótakaró vastagságának ismeretében már biztosan megállapítható, hogy hol fog teljes telítődés hatásaként belvíz jelentkezni. Az előrejelzés segítségével idejekoréin értesíthetők az illetékes szervek, hogy készüljenek fel a belvizek levezetésére (22. ábra). Mind a havi talajvízállás tájékoztató, mind pedig a tavaszi talajvízállás előrejelzése eddig rendszeresen csak a Nagyalföldre készült és bizonyos módosítások figyelembevételével, amit a különleges helyi adottságok kívánnak meg, a Kisalföldre való kiterjesztése is megtörtént. 2. A műszaki beavatkozások hatása a talaj vízháztartásra A műszaki létesítmények, jellegüktől és nagyságuktól függően szűkebb vagy tágabb környezetre kiterjedő változásokat idéznek elő a természetes vízháztartásban. A talajvízháztartásban jelentkező elváltozások a talajvízjárás elfajulásával ismerhetők fel. A természetes viszonyok következtében kialakuló talajvízjárás ismeretében kimutathatók azok a rendellenes talajvízállásváltozások, amelyek mesterséges beavatkozások hatásaként állottak elő. Ebben a kérdésben