Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában
A talajvízháztartás •229 határozták a talajvízjárás jellemzőit. Ezenkívül folyamatban van a vízminőségi térképek elkészítése is. Ahhoz, hogy egységes szemlélet alapján az ország síkvidéki területeinek általános talajvízviszonyait jellemezni tudjuk, az adatok rendelkezésünkre állnak. Sürgős feladatként jelentkezik a „talajvíztérkép sorozat", a talajhidrológiai térképek elkészítése. Az utóbbi években a fent említett két Intézetben több kísérlet történt különböző talaj víztérképek összeállítására. Ezeknél rendszerint csak egyes adatok feltüntetésére szorítkoztak és nem használták fel a talajvízjárásra vonatkozó összes észlelési és kutatási eredményt. Második hiányossága ezeknek a térképeknek, hogy különböző méretarányban készültek. Az általános talajvízviszonyok ismerete számos műszaki feladat megoldásához szükséges. Nem gazdaságos, ha az időnként felmerülő igények szerint, területrészenként külön-külön foglalkozunk a talajvízviszonyok tisztázásával. Ennek a kérdésnek gazdaságos és műszaki szempontból leghelyesebb megoldását az szolgálná, ha a lehető legrövidebb időn belül, egységes méretarányban, az előzőekben felsorolt összes adat feltüntetésével és átfogó hidrológiai szemlélet alapján elkészülne hazánk síkvidéki területeinek talajhidrológiai térképsorozata. A hidrológiai adatgyűjtés s ezen belül a talajvízészlelés folyamatosságának fontossága ma már annyira nyilvánvaló, hogy különösebben nem is kell hangsúlyoznunk. A jelenlegi igények mellett gondolnunk kell a jövő nagy építkezéseire is, melyekhez a tudományos előkészítést már most kell elvégezni, s ezek sorában a síkvidéki területek általános talajvízviszonyainak részletes jellemzését kell elkészítenünk. b) Havi talajvízállás tájékoztató Az általános talajvízviszonyok ismerete önmagában csak távlati tervezésekhez elegendő, és a talajvízre vonatkozó alapadatokat foglalja magában. A vízgazdálkodási gyakorlatnak a mindenkori talajvízhelyzetről is tájékozódnia kell. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1956 óta havonta készülő talajvíztájékoztató térkép segítségével jellemzi az Alföld mindenkori talajvízhelyzetét. A havi talajvízállás tájékoztató módszerét Dióssy Imre dolgozta ki [13]. Elkészítését a hosszabb idő óta folyamatosan észlelő talajvízkutak adatai teszik lehetővé. A térkép 500 000-es méretarányban készül, a kutak helyén pontszerűen, s ezek alapján megszerkesztett izometrikus vonalak segítségével ábrázolja a havi közepes talajvízállás eltérését az illető hónap havi középvízállásának sokévi átlagértékétől (20. ábra). A talajvízállás eltérését feltüntető izometrikus vonalak mellett tartalmazza még a tárgyhó előtti és folyó havi csapadék mennyiségének eltérését is a sokévi havi átlagtól. így a talaj vízállás változása a csapadéktól függően igen jól követhető. A csapadék területi megoszlása nagymértékben befolyásolja a kialakuló talajvízhelyzetet. A havi talajvízállás tájékoztató szembetűnően megmutatja, hogy ugyanabban az időszakban is az Alföld egyes részein az átlagosnál jóval magasabb, más helyeken alacsonyabb szinten helyezkedik el a talajvíztükör. Ezt az eltérést sok esetben helyi adottságok is előidézik (öntözés, csatornaszivárgások stb., bár a térkép készítésénél ezt igyekeznek figyelmen kívül hagyni és csak a természetes helyzetet jellemezni), de a nagyobb területekre kiterjedő eltérések fő oka a csapadék területi megoszlásában keresendő.