Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

A talajvízháztartás •227 A vízgazdálkodás követelményeit szem előtt tartva azonban nem elégedhetünk meg ezekkel az eredményekkel. A további kutatómunka irányelvei a következőkben adhatók meg. 1. A talajvízmegfigyelő törzshálózat egyes helyeken nem elég sűrű, s további fejlesztésre van szükség. A kiegészítést úgy kell elvégezni, hogy minden olyan folt súlypontjába, amelyen belül átlagosan ugyanolyan mélységben van a talajvíztükör, legalább egy kút kerüljön. A kút helyének kijelölésénél figyelemmel kell lennünk a felszíni talajrétegződésre, s olyan nagyobb összefüggő folt közepébe, ami az egész környezetre jellemző, kell a kutat helyeznünk. 2. A talajvízáramlás küszöbgrádiensét csak elméleti következtetés alapján ismerjük. Kiterjedt kísérletek szükségesek a különböző talajokban előédló hatéiresés közvetlen mérései történő megállapítására, valamint a mikroszivárgás törvényeinek pontosabb meghatározására. A határesés értékének megállapítására vonatkozó kísérletek a vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet hidrotechnikai laboratóriumában megkezdődtek. 3. A függőleges irányú nedvességmozgás, valamint a talaj hő- és vigazdédkodéisa összefüggésének tisztázására a természetben, különböző talajokon végrehajtott részletes kísérletek szükségesek. Ilyen jellegű vizsgálatok csak a kecskeméti kísérleti telepen, futóhomok talajon folytak. A megállapított törvényszerűségek a jelenség felismerésére vezettek, s ezen túlmenően bizonyos általánosításokat is tehettünk. Ez azonban nem elegendő, mert a folyamat pontosabb megismerése, s az Alföldre jellemző különböző talajoknál különálló kísérletek szükségesek ahhoz, hogy a talaj fizikai tulajdonságainak hatása is felismerhető legyen. A két utóbbi kérdés az elméleti hidrológia és hidraulika körébe tartozik. Ezek megoldása nemcsak elméleti ismereteinket fogja gyarapítani, hanem a talajvízháztartásnak a vízgazdálkodási gyakorlat igényeit kielégítő megoldásához fognak vezetni. Az elméleti kérdések elsődleges tisztázása nélkül közelebbi gyakorlati eredményt nem remélhetünk. II. A TALAJVÍZHÁZTARTÁS ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁS 1. Tájékoztatás a talajvízhelyzetről Síkvidéki területeken korszerű vízgazdcdkodás, de ezen túlmenően még a népgazdaság egyes ágainak tervszerű irányítása is, a talajvízviszonyok ismerete nélkül ma már el sem képzelhető. A természetes viszonyok mellett jelentkező vízháztartás fő jellemzőinek, a talajvíz elhelyezkedésének és mozgásának, valamint a várható változásoknak az ismerete jóformán minden műszaki tervezéshez szükséges. A felhasználás módját és célját nem tekintve, ezáltal minden olyan gyakorlati kérdés megoldásához alkalmazhatóan, amelynél a talajvíz szerepet játszik, a mindenkori talajvízhelyzetről tájékoztató készíthető. Az első tájékoztató az általános viszonyokat, a második valamely adott időponthoz rögzített helyzetet, és a harmadik a változások törvényszerűségeinek ismeretében előrejelzett, bizonyos idő múlva bekövetkező, várható talajvízállást