Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában
A talajvízháztartás •221 A vízgőzdiffúziót kifejező tag (D va p) csak egészen kis nedvességnél érvényesül. Az adszorbciós diffúzióra (D ad s) vonatkozó ismereteink még igen hiányosak. dW A K --- tag a kapilláris potenciáltól és a telítetlen talaj vízvezetőképességétől függő felületi vízvándorlást jellemzi. Néhány kísérleti eredményen kívül [41, 50, 51] az egész nedvességmozgás meghatározására megbízható módszer még nem ismeretes. A gravitációs vízmozgás mennyiségét azonban jól megközelíthetjük. Q = - K i (20) A telítetlen talaj szivárgási tényezője ( K) a nedvességtartalom függvénye (K = / (©). Telített talajnál a Darcy-féle „A" tényezővel egyenlő, s a nedvességtartalom csökkenésével rohamosan kisebbedik. A kritikus nedvességtartalomnál K = 0, és a gravitációs vízmozgás megszűnik. Philip szerint a K és 0 kapcsolatát csak kísérlet leg lehet meghatározni, megközelítő értékét a Darcy-féle k tényező ismeretében azonban Irmay [26] tapasztalati képletével is meghatározhatjuk. K = k(& — © 0) s/(n — ©J 3 (21) vagy K = CcP (© — © 0) 3/(l — nf (22) Ezekben az összefüggésekben az új tényezők: © 0 = a természetes vízkapacitásnak megfelelő nedvességtartalom, n = a hézagtérfogat, C = század nagyságrendű tapasztalati számállandó, d = a talajszemcsék effektív átmérője. c) A talaj hő- és vízháztartásának kapcsolata A háromfázisú talajban előálló nedvességmozgás izotermái feltételek mellett is igen bonyolult. A természetben előforduló legtöbb esetben még összetettebbé válik, mert a talajhőmérséklet hely és idő szerint változik, s a talaj hőmérsékleti grádiens hatására a vízgőzzel telített talajpórusokban páravándorlás keletkezik. A hőmérséklet (T) hatását is figyelembe véve a (18) differenciál egyenlet a következő alakra bővül: Ebből kiindulva, Philip [50] a nedvességmozgást három komponensre bontotta, melyek közül az első a hőmérsékleti grádiensnek, a második a nedvesség grádiensnek és a harmadik a gravitációnak felel meg, és a folyadék és vízgőzáramlás összegének meghatározására a következő összefüggést állapította meg. q/ Q v = -D T VT — ű e V© — Ki (24) A jelölések értelmezése a következő: q = az áramló víz mennyisége [g cm2 sec1'. Q v = a (folyékony) víz sűrűsége [g cm3], T = a hőmérséklet [G°J, 6*
