Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában
A talajvízháztartás •219 s ezek segítségével közelebbi meghatározásokat tehessünk a talajvízkészlet gyarapodására és csökkenésére vonatkozóan. A talajnedvesség mozgását vizsgálva célszerű különválasztanunk azokat az eseteket, amikor a hőmérséklet mindenütt azonos (izotermái eset) és azokat amikor a talajhőmérséklet hely és idő szerint változik. i taiaj nedvességtartalma, súlyszázalék 15. ábra. A talaj kapilláris potenciáljának és nedvességtartalmának összefüggése. A talaj vízgazdálkodási jellemzői és a nedvességmozgás főbb alakjai Fig. 7.5. Relation between the capillary potential and moisture content of the soil. W^aterhousehold characteristics of the soil. Main forms of soil-moisture movement. (Abscissae = moisture content of the soil , per cent by weight : ordinales = capillary potential of soil moisture , water column , cm; key: 1 = sand' 2 = adobe, 3 = Woronicsh tshernoziom) Izotermái esetben a folyadékáramlás az uralkodó és a vízgőzáramlás kisebb jelentőségű. Buckingham megfogalmazása szerint két olyan pont között, ahol a talaj nedvességtartalma nem egyforma, a talaj szívóerejénck különbsége nedvességáramlást idéz elő. A folyadékáramlás ( Q) a nehézségi erő, s az összes többi erőt együttesen kifejező kapilláris potenciál hatására létesül. Ebben az esetben Q = — K> grad & = — K' (grad f -f grad <p) . (17) ahol A" a fajlagos vízvezetőképesség (nem téveszthető össze a szivárgási tényezővel, s a nedvességtartalomtól függően változik), G> a különböző erők együttes hatását kifejező teljes potenciál, grad !f a kapilláris potenciál grádiense, és gradcp a nehézségi erő ponteciál grádiense. fi Vízügyi Közlemények A talajnedvesség kapilláris potenciálja, y [A talaj szivóereje, a talajnedvesség tenziája)
