Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - II. Hock Károly: A gazdaságosság szerepe a műszaki gyakorlatban

12 Hock Károly Ha például az összefüggést egy országra vonatkozóan azzal jellemzik, hogy a hozam 10%, illetve a megtérülési idő 10 év, akkor ez azt jelenti, hogy abban az országban gazdaságosnak tekintenek minden olyan beruházást (részletmegoldást) amelynek hozama 10%-a a beruházott költségnek (költségkülönbözetnek). Félreértések elkerülésére rá kell mutatni arra, hogy egy ország vagy országrész gazdasági fejlettsége egyáltalán nem azt jelenti, hogy az az ország gazdag vagy, hogy lakói gazdagok. Brazília nagyon gazdag ország és sok gazdag ember is él benne, mégis gazdaságilag fejletlen. Svájc szegény ország, lakóinak nagy része is szegény, mégis a gazdaságilag legfejlettebb országok közé tartozik. A most felhasználásra kerülő költség és a jövőben jelentkező hozam közti összefüggés nemcsak az országok gazdasági fejlettsége szerint különböző, hanem ugyanabban az országban is változik az időben. Hosszú ideig tartó békében ez az összefüggés úgy változik, hogy fokozatosan mind kisebb hozamokkal elégednek meg. Háborúban pedig, amikor beruházásokat nem végeznek és a pusztulások következtében sok új beruházás válik szükségessé, gazdasági visszafejlődés következik be. Ugyanez történik például nagy földrengésnél is. De háború és földrengés nélkül is ugyanide vezethet a nagymértékű fegyverkezés vagy az, lia —- egyébként tökéletesen indokoltan — valahol a gazdaság egész szerkezetét átalakítják és ez egy időre a teljes beruházási képességet leköti. Fentiek szemléltetésére két hasonló szerkezetű állítást szeretnék összehason* lítani. Az egyik állítás az, hogy vasban a hajlításra megengedett igénybevétel 1400 kg/cm

2. A másik pedig az, hogy vízvezetéki nyomócsőben 60 cm/sec. sebesség indokolt. Mindkét állításban csak szabatos műszaki egységek szerepelnek, és egyikben sincs szó pénzről. Mégis a két állítás alapjaiban tér el egymástól. A vasban megengedett igénybevétel a föld minden helyén egyaránt érvényes és nem is fog megváltozni mindaddig, míg ilyen vasat gyártanak. A nyomócsőben kialakuló sebesség értéke gazdasági számításból ered és ezért tartalmazza annak minden határozatlanságát és csak egyes országokban érvényes. A gazdaságilag fejletlenebb országokban helyes méretezés esetén ennél nagyobb sebességet kell alkalmazni, gazdaságilag fejlettebb országokban pedig kisebbet. De abban az országban is, ahol ez az állítás érvényes, csak egy időpontban van így, mert a gazdasági viszonyok megváltozásával ez is megváltozik. A vízvezetéki nyomócsövek méretezéséhez — és számos más tisztán műszakinak látszó feladat megoldásához — tehát helyileg és időben változó gazdasági jellegű alapadatra van szükség. A műszaki szakember ezt az ország gazdasági fejlettségétől függő adatot — illetve annak pillanatnyi értékét — nyilván nem ismeri és azt várja, hogy ezeket valaki rendelkezésére bocsássa. Országos adatokról lévén szó, valamelyik országos főhatóság feladata volna ennek az adatnak állandó szolgáltatása. Miután e nélkül az adat nékül tervezni nem lehet és nyilván helytelen volna az ügy végleges elintézéséig ennek az adatnak megbecsülését az egyes műszaki tervezőkre bízni; azért átmenetileg vagy a tervező intézeteknek, vagy a felettük felügyeletet gyakorló főhatóságoknak kellene ennek az adatnak ideiglenes értékét megállapítani. Bárki is állapítja meg a műszaki számításokhoz szükséges gazdasági alapadatot, abban mégis nagyobb hiba lesz, mint a műszaki számításokban szereplő egyéb adatokban. Ha a hiba olyan értelmű, hogy az előírt hozamszázalék nagyobb a helyesnél, akkor emiatt a nyomócső méretezésénél alapul szolgáló sebesség nőni fog s ezzel csökken a létesítési költség a későbbi ismétlődő szi-