Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában
208 Ubell Károly a kapcsolat elég szoros, távolodva mind lazább és lazább lesz s egy bizonyos távolságon túl megszűnik. Kavics altalaj esetén (pl. a Szigetközben) mintegy 3,5—4,0 km távolságig még érzékelhető a Duna hatása, de kapcsolat már nem állapítható meg. Finomabb szemcséjű talajok esetén (pl. a Tisza mellett) a kapcsolat néhány száz méter távolságig mutatható ki és az érzékelhető folyóhatás 1—2 km távolságig jelentkezik. Annak a területsávnak az elhatárolását, amelyen a folyó közvetlen hatást gyakorolt a talajvízjárásra, több módszer segítségével határozhatjuk meg. 11. ábra. Összeíüggés a talajvíz szélső ingadozása (LNV—LKV) és a töltéskoronától mért távolság között Fig. 11. Relation between extreme groundwater fluctuation and the distance from the crown of the flood-levee A talajvízjárás részletesebb elemzése is határozottan megmutatja a folyó vízállásváltozásainak hatását (10. ábra). A talajvíz szélső ingadozása segítségével is eredményt érhetünk el (11. és 12. ábra). A Kisalföldön mindegyik módszer egyértelműen azt mutatta, hogy a Duna közvetlen hatása a Lajtáig és az egész Szigetközre kiterjedően a Mosoni Dunaágig érvényesül. Hazánk területén ez a legszélesebb partmenti sáv, ahol a talajvízháztartást a folyó vízállásváltozása közvetlenül befolyásolja. Ezen a területen egy-egy árhullám idején 25 000—130 000 m 3/nap • km víz tározódik a talajban. Külön figyelmet érdemel a vízállásváltozások kapcsolata (13. ábra). Összefüggés mutatkozik a folyó vízállásemelkedése (vagy apadása) és a talajvízemelkedése (vagy süllyedése) között. A folyóhoz közelebb az összefüggés szorosabb és a talajvíz a kisebb változásokat is észreveszi. Távolabb a kapcsolat mind lazább és lazább lesz és a kisebb változások nem érzéklődnek. Hosszantartó szárazság idején sok esetben a partmenti sávon kívül távolabbra kiterjedő leszívó hatás is érzékelhető. Ezekben az esetekben a vízfolyás kisvízi vízhozamának jelentékeny része talajvíztáplálásból származik. Ezeken a területeken természetesen a csapadék és párolgás hatása is érvényesül, a talajvízállásváltozás több tényező együttes hatására áll elő, s a talajvízháztartás igen összetett.
