Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - II. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervek és munkásságuk

A vízgazdálkodás nemzetközi szervei 171 Végül tekintsük át az Ázsiai és Távol-Keleti Gazdasági Bizottság rendezte regionális vízgazdálkodási konferenciákon tárgyalt kérdé sek sorát, mert bizonyos, hogy a gazdag anyag számos hasznos gondolatot ad tervezőinknek. I. Az első konferenciát 1951-ben, New-Delhiben, tartották az ármentesítés kérdéseiről, a következő csoportosításban : 1. Töltésezés és folyószabályozás. 2. Tározás, árvízvisszatartás, árapasztó csatornák. 3. Talajvédelem és a lefolyás mérséklése. 4. A hordalékkérdés. 5. A nemzetközi folyók árvíz-kérdései. 0. Kismintakísérletek az ármentesítés szolgálatában. A konferencia 124 tagja 10 államot és 9 nemzetközi szervezetet képviselt. (A Szovjetunió 7 tagú küldöttséggel szerepelt.) A konferencia elé terjesztett 32 tanulmányt az „Ármentesítés" sorozat 3. kötete tartalmazza. II. Az 1954. évben Tokióban rendezett második konferencián a következő kérdéseket tárgyalták: 1. A komplex vízhasznosítás gazdasági és szociális kérdései (15 tanulmány). 2. Hidrológiai kérdések (25 tanulmány). 3. A vízépítési műtárgyak szerkezeti megoldásának megválasztása (7 tanulmány). 4. Hordalékfogó müvek tervezése (13 tanulmány). 5. t'Jjabb komplex vízgazdálkodási tervek (17 tanulmány). 6. A komplex vízgazdálkodás szervezési kérdései (8 tanulmány). 7. A komplex vízgazdálkodással kapcsolatos másodlagos kérdések (3 tanulmány). 8. Hidrológiai szabványok (Lásd a fentebb említett árvízi kiadványsorozat 6. kötetét). A konferencián 16 országnak, továbbá a vízellátásban érdekelt nemzetközi egyesületeknek és a különféle ENSZ-szerveknek 93 képviselője (közöttük 5 szovjet előadó) vett részt. A beérkezett 92 tanul­mány és a vita során elhangzott hozzászólások az „Ármentesítés" című kiadványsorozat 9. számaként, 451 lapra terjedő kötetben, angol nyelven jelentek meg. III. Az 1957. évi, harmadik, manilai, regionális konferencia napirendjén szereplő kérdések a követ­kezők voltak : 1. Időszerű vízhasznosítási tervek. 2. Az alapvető hidrológiai adatok meghatározása, különös tekintettel a hiányzó adatok pótlására. 3. Á kézi erővel végzett földmunka hatásfokának megjavítása, figyelemmel a felhasznált anyagra. 4. Áz állam és a vállalatok szerepe a vizimunkálatokban. A kongresszusi anyag még nem jelent meg. II. AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETÉNEK SZAKINTÉZMÉNYEI 1. AZ EGYESÜLT NEMZETEK OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS KULTU­RÁLIS SZERVEZETE United Nations Educational , Scientific and Cultural Organization — UNESCO Organisation des Nations Unies pour l' Éducation, Science et la Culture Központja : 2, Place Fontenoy, Paris 7 e. Az ENSZ szakintézményei közül első helyen az Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezettel (UNESCO) foglalkozom [29], Megalapítását egy 1945 novemberében Anglia és Franciaország által Lon­donba összehívott nemzetközi értekezlet határozta el, amelyen 43 állam kép­viselői vettek részt. Működését egy évre rá kezdte el, amikorra már 20 ország törvényhozása jóváhagyta a szervezet alapokmányát. 1956-ig 74-re emelkedett a tagállamok száma, amelyek lakosaik száma és nemzeti jövedelmük arányában vesznek részt a költségek viselésében (Magyarországra 0,45% jut.) Az UNESCO célja „a béke és biztonság szolgálata a népek közötti együtt­működés elősegítésével a nevelés, a tudomány és a kultúra területén, az igazság, a törvény, az alapvető emberi jogok és szabadságok általános tiszteletbentartá­sának biztosítása végett, amire, az Egyesült Nemzetek alapokmánya értelmé­ben, minden ember, tekintet nélkül fajára, nemére, nyelvére és vallására, egyaránt jogosult." Nem feladatom itt a párisi UNESCO-székházban kereken ezer tisztviselővel és alkalmazottal működő szervezet felépítésének és tevékenységének részletes 3 Vízügyi Közlemények

Next

/
Thumbnails
Contents