Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - II. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervek és munkásságuk

1 54 Lászlóffy Woldemár meghódítására és a gazdaságilag elmaradott országok életszínvonalának felemelésére irányuló törekvésekkel kapcsolatos vízügyi kérdések, ill. az utóbbiak keretében a műszaki segítség (

Technical Assistance) vízügyi vonatkozásai. A Tanács végrehajtó szerveinek munkásságával kapcsolatban visszatérünk rájuk. A gazdasági fejlődés nem képzelhető el a vízkincs hasznosítása nélkül. Ezen a réven jutott oda a Tanács, hogy összeírassa az egyes országok vízrajzi kérdésekkel foglalkozó intézményeit [22] és egyengesse a nemzetközi vízügyi együttműködés útjait [23], Az utóbbi tekintetben első helyen áll a több ország területére terjedő vízrendszerek vízhasznosításának előmozdítása. A kérdés jelentőségének megvilágítására megemlítem, hogy a nemzetközi folyók

5 vízgyűjtője a szárazföldek felszínének kereken 1/3-ára rúg (33,4%), sőt az örök jég, ill. a sivatagok területének levonása után megmaradó 124,8 millió km

2-nyi területnek kereken 4/10-ére tehető (3. ábra). A nemzetközi vizek komplex hasznosításának feltételeit héttagú nemzetközi szakértő bizottsággal vizsgáltatta meg a Tanács. Az Anglia, az Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Kolumbia, Pakisztán és a Szovjetunió egy-egy kiváló szakértőjéből álló bizottság jelentése [24] egyaránt kiterjed a műszaki, pénzügyi, szervezési és társadalmi feladatokra. Mondanom sem keli, hogy magyar szempontból mennyire fontosak a nemzetközi vízfolyásokkal kapcsolatos kérdések, és, mint hidrológus, nem titkolhatom el abbeli örömömet, hogy a bizottság egyik alapvető feladatként a vízrajzi kutatás fejlesztését és nemzetközi összehangolását jelöli meg. Egy másik előtérben álló ügy az ipar növekvő vízszükséglete [25], amely tervszerű vízgazdálkodást sürget. Áttérve a Tanács három regionális gazdasági bizottságának tevékenységére, rá kell mutatnom, hogy mindegyik foglalkozott, ill. foglalkozik a vízgazdálkodást érintő kérdésekkel (az 1958 végén megalakult negyedik — afrikai — gazdasági bizottság működéséről még nem számolhatok be). Az Európai Gazdasági Bizottság (EGB, Economic Commission for Europe = ECE, Commission Économique pour l'Europe = CEE)

6 egyik szakértőbizottsága Európa vízerőkészletének megállapításával foglalkozik: 1957 októberében 8. ülését tartotta Genfben [26], Ugyanott ült össze — 1957-ben már tizedszer — a határvizek vízerejének hasznosításával kapcsolatos jogi kérdéseket tárgyaló szakértőbizottság [27]. 1956-ban értekezletet hívott össze az EGB a vízerőhasznosítás költségeinek csökkentése, s különösen az automatizálás ezirányú hatásának megvitatása tárgyában, amelyre 43 jelentést nyújtottak be. Ugyancsak 1956 óta foglalkozik az EGB a vizek elszennyeződése elleni küzdelem kérdéseivel, különös tekintettel a kontinens nemzetközi folyóira [28]. 1957-ben alakult meg, a Szovjetunió kezdeményezésére, a víziút bizottság. A liajóút-kitűzés egységesítésére alakított albizottsága befejezte munkáját, javaslatainak megvalósítása most már csak az érdekelt kormányokon múlik

7. 6 15 folyam egyenként 1 millió km'-nél nagyobb vízgyűjtővel, 39 folyó 0,1 és 1 millió km" közti vízgyűjtővel és további 74 vízfolyás százezer km'-nél kisebb vízgyűjtővel. Együttes vízgyűjtőterületük 48,4 millió km®. ' Az adatok a Gazdasági és Szociális Tanácsnak az ENSZ Közgyűlés XII. ülésszakára készült 1957. évi jelentéséből valók. ' Lásd : Bulletin de VA1PCN, No 47 ; — Vol. I. — 17. lap.