Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - II. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervek és munkásságuk

1 54 Lászlóffy Woldemár működő magyar nemzeti bizottsága (elnöke dr. Tárczy—Hornoch Antal akadémikus, titkára: dr. Egyed László egy. tanár), másrészt a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség Magyarország részéről bejelentett és az Uniónál is bejegyzett hivatalos összekötője, dr. Németh Endre egy. tanár biztosítja. Támogatásukra a Magyar Hidrológiai Társaság szakbizottságot alakított, amelynek összetétele a Nemzetközi Szövetség szakosztályainak és bizottságainak felel meg. 3. A NEMZETKÖZI VÖLGYZÁRÓGÁT-EGYESÜLET Commission Internationale des Grands Barrages — CIGB International Commission on Large Dams — ICOLD Központi iroda : C. E. Chauvez, főtitkár, 91, rue Saint-Lazare, Paris, 9. Az Energia-Világkonferencia 1926. évi bázeli részülésén, amelynek a vízerőhasznosítás volt a tárgya, francia részről kezdeményezték egy a völgyzárógátak kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezet alapítását. A két év múlva 6. ország képviselőiből alakult előkészítő bizottság fáradozása révén az 1930. évi berlini Energia Világkonferencia alkalmával véglegesen megalakult a Nemzetközi Völgyzárógát-Egyesület [6], Mivel a szervezet munkájában akkoriban általában olyanok vettek részt, akik az Energia Világkonferencia tevékenységében is érdekelve voltak, az új egyesület működését, különösen pedig nemzetközi összejöveteleit összehangolták az utóbbi üléseivel. Ez a magyarázata annak, hogy a Nemzetközi Völgyzárógát-Egyesület — bár ügyviteli és pénzügyi szempontból kezdettől fogva önálló — névleg ma is az Energia Világkonferencia „bizottsága". S bár a nagyarányú tározóépítésekkel kapcsolatos fokozódó specializálódás következtében ma már elég nagyszámú szakembert képes mozgósítani, és teljesen önállóan rendezi nemzetközi kongresszusait, ezek rendesen csatlakoznak az Energia Világkonferencia üléseihez. Az alapszabályok szerint az Egyesület célja: „a völgyzárógátak tervezésének, építésének, fenntartásának és üzemének tökéletesítése, a vonatkozó tapasztalatok összegyűjtésével és az idevágó kérdések tanulmányozásával". Az egyes országok ún. nemzeti bizottság alakításával kapcsolódhatnak be az egyesület munkájába és vagy a kormány, vagy a bizottság által bejelentett hivatalos megbízottjukkal képviseltetik magukat a választmányban. Ha valamely országban már működik az Energia-Világkonferencia Nemzeti Bizottsága, az alapszabályok szerint ennek albizottságaként alakítandó meg a Nemzetközi Völgyzárógát-Egyesület Nemzeti Bizottsága. Az egyesület vezetősége csupán a nemzeti bizottságok megbízottjaival tart kapcsolatot. Kongresszusokra csak a bizottságok által elfogadott dolgozatok és javaslatok küldhetők ki. Ez biztosítja a kongresszusok megfelelő színvonalát. Jelenleg 38 állam vesz részt az Egyesület munkájában, köztük a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia is. Az évi tagsági díj, a tagállam nagyságától és gazdasági fejlettségétől függően, 100—800 dollár. (Az 50 dolláros alapdíjhoz a nemzeti jövedelemtől, a népsűrűségtől és a völgyzárógátak számától függő pótdíjak járulnak.) Az Egyesület a Nemzeti Bizottságok közötti közvetlen tapasztalatcsere révén, az évente tartott választmányi üléseken, ill. a háromévenkénti kongresszusokon, végül állandó és ideiglenes szakbizottságaiban, ill. az utóbbiak munkásságát összefoglaló kiadványok közreadásával fejti ki működését. A II. világháború közbejötte miatt eddig csak hat nemzetközi völgyzárógát kongresszus volt. Arányaik jellemzésére megemlítem, hogy a legutóbbi napirend-