Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - VIII. Kisebb közlemények

120 Kisebb Közlemények amíg a — viszony kisebb 0,42-nél, addig c értéke független — hányadostól. Ha a a — > 0,42-nél, akkor c már ettől a viszonyszámtól is függ. Tökéletes átbukás pedig akkor áll elő, ha a számított pont a c = 1,00-t ábrázoló görbe alá esik. A 3. ábrán feltüntettük azt az esetet is, amikor c független a felvíz és a gátmagasság viszonyától. A fentiek szerint alulról befolyásolt átbukás vízhozamát a tökéletesen átbukó víz százalékában fejezhetjük ki. Az alulról befolyásolt átbukás tulajdonképpen az átbukás és átfolyás közötti állapot. A számítás a gyakorlat számára igen egyszerű, szemléletes és könnyen végrehajtható. A szerző adatai szerint az eljárás pontossága ± 10%. Talán még egyszerűbb és használhatóbb lenne a képlet, ha nem a tökéletes átbukás százalékában fejezné ki a vízmennyiséget, hanem a ^ c szorzatot összevonva adná meg. ASZFALTBETON CSÚSZÓ ALJAZAT CSŐVEZETÉKEK ALÁTÁMASZTÁSÁRA Rákóczi László 696.1 Irodalom : R. Ruck: Ein neues Verfahren zur Auflagerung eingeerdeter oder frei verlegter Rohrleitungen. Die Wasserwirtschaft, Stuttgart. 1957. szept. 6 oldal 13 ábrával és képpel. A csővezetékeket ez ideig föld- vagy homokágyazatba, illetve betonból készült végigmenő vagy egyes alátámasztásokból álló aljazatra fektették. Az ágyazat faját a talaj szilárdsága, a feltöltés nagysága, a mozgó terhelés stb. ismeretében választották meg. Habár a csővezeték tervezésekor a térbeli feszültségeloszlást háromszoros biztonsági szorzóval veszik figyelembe, gyakran meghibásodik a vezeték. Ezek a hibák a gyártási hibákon, a nem megfelelően működő elzárószerkezeteken, visszacsapó és légtelenítő szelepeken, valamint a helytelen tervezésen kívül leginkább az alábbi okokra vezethetők vissza : 1. a talajsüllyedés kedvezőtlen altalajviszonyok esetén ; hibás csőalátámasztás (ágyazat) ; nem megfelelő töltésanyag, a visszatöltött földanyag szakszerűtlen döngölése és tömörítése ; szivárgás okozta kimosások a csővezeték mentén ; 2. a külső álló és mozgó terhelések helytelen felvétele ; túlzott igénybevétel hőmérsékleti hatások által ; 3. kémiai és elektrolitikus korrózió a csőfal külső, vagy belső oldalán ; 4. hibás csőkötések ; A csővezeték az altalajra az alábbi függőleges terhelést adja át : feltöltés a cső fölött, a cső önsúlya, a szállított folyadék súlya, és mozgó terhelés. A cső méretezésénél figyelembe kell még venni a szállított anyag összenyomhatóságát is, mint járulékos igénybevételt. A fenti terhelések összege, nagy mozgó terhelések esetén elérheti a 3—4 kg/cm

2 értéket is, melyet a legtöbb talaj nem tud felvenni, így a csővezetéket alá kell támasztani, pl. betontömbökkel. Ám az 1 kg/cm

2 körüli terheléseknél is előállhatnak kiszámíthatatlan feszültségek a csővezetékben, főleg a talaj egyenlőtlen teherbíróképessége miatt. A legbiztosabb alátámasztási mód a végigmenő betonaljazat, amely egyenletes tehereloszlást biztosít. A legnagyobb terheléseknél is megfelel és úgy képezhető ki, hogy a térbeli feszültségeloszlást síkbelire vezeti vissza. A külni Strabag cég az utóbbi években kidolgozott egy új eljárást, amelyet először 1955-ben a Badische Anilin und Sodafabrik AG. acél vízvezetékhálózatának építésénél alkalmaztak, teljes sikerrel. Az 1800 mm átmérőjű csővezeték alátámasztására szolgáló végigmenő gerendaaljazatot 4 m hosszú kiiiregelődés feltételezésével számították. Az aljazat szélességét úgy választották meg, hogy a cső 80°-os kör-