Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - VII. Muszkalay László: A sebességmérő szárnyak hitelesítésének érvényessége

A SEBESSÉGMÉRŐ SZARNYAK HITELESÍTÉSÉNEK ÉRVÉNYESSÉGE MUSZKALAY LÁSZLÓ 532.574.3 A tudományos és gyakorlati célokra végzett korszerű vízhozamméréseknél a pontosság fokozására meg kell határozni mind az állandó, mind a véletlen jellegű hiba nagyságát is. Ezek ismerete nélkül magukból a vízhozam adatokból könnyen téves következtetéseket lehet levonni. Különösen fontos a mérések pontosságának ismerete, ha valamilyen gépi berendezést kell hitelesíteni, vagy különböző méréseket kell összehasonlítani, illetve különféle mérések különbségét kell meghatározni. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy a meghatározandó vízhozam, illetve vízhozam különbség nagyságrendileg nem éri el a mérések véletlen jellegű ingadozását. A pontosság különféle eljárásokkal és módszerekkel nagymértékben fokozható. Főleg a véletlen jellegű ingadozás csökkenthető nagymértékben a mérőhely kiépítésével, jól karbantartható műszerekkel, továbbá egységes mérési és számítási eljárásokkal. Az állandó hiba nagyságának csökkentése és nagyságának a meghatározása már lényegesen összetettebb feladat s általában csak közelítő és összehasonlító eljárásokból lehet következtetni a hiba nagyságára. Az állandó hibák legnagyobb része abból származik, hogy a sebességet a mérőszárny fordulat számából hitelesítési egyenlet segítségével kell meghatározni. A hitelesítést mindenkor a mérési körülményektől eltérő körülmények közt végzik, bár szigorúan véve a sebesség megállapítására csakis a méréssel azonos körülmények közt készült hitelesítés használható. Mivel azonban a műszert minden körülményre hitelesíteni nem lehet, kénytelenek vagyunk a helyi eltérésekből adódó hibák nagyságát legalább közelítőleg meghatározni, hogy a mérések adott célra való felhasználásának helyességéről dönthessünk. A hitelesítés és a mérés elvi eltérései az álló és mozgó víz közti eltérésekre és a hitelesítő és mérőhely méretkülönbségeire vezethetők vissza. A mozgásban levő víz bármely véges nagyságú részében a sebesség nagysága, iránya és eloszlása az időben állandóan változik. A műszer vitorlája ezeknek a változásoknak a mérés időtartamára vonatkozó valamilyen átlagértékét képezi. Ebből látható, hogy a méréssel meghatározható sebességérték, hacsak — mint a hitelesítésnél — nem teljesen egyenletes, függ a vitorla alakjától, tömegétől, a sebesség irányának és nagyságának ingadozásától és hatással lehet rá a vitorla nagyságának megfelelő keresztszelvényrészben levő sebességeloszlás is. A felsorolt eltérések hatásának pontos megállapítására igen sok mérés és részletes statisztikai vizsgálat szükséges [1]. Eddigi méréseinkből arra lehet következtetni, hogy különféle alakú vitorlák azonos körülmények közt ugyanezt a sebességet egy adott helyen 4—5%-os