Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - V. Varga Jenő: Csáposkutakkal, medergalériákkal és mederkutakkal szerzett újabb tapasztalatok

Csáposkutak, medergalériák és mederkutak 85 Előrehaladást jelent a múlttal szemben a szűrőcsövek réseinek kialakítása. Marás helyett sajtolással készítik őket, hosszuk 140—150 mm, szélességük 7—8 mm. Keskenyebb rést a sajtolókésre ható nyomás növekedése miatt nem tudunk készíteni. Ha homokos talajról van szó, a szélesség talán kifogásolható, azonban a szokásos dunai talajoknál nem okoz beömléseket. A sajtolási eljárást két helyen alkalmazzák, a Csepel Müveknél és a Fővárosi Vízmüveknél, és a marómunkához képest kb. hatszoros időmegtakarítás érhető el. A csáposkutak építésének legveszélyesebb munkaszakasza az anyagcsövek kiszerelése volt. Ekkor a csáp a legnagyobb leszívással és teljes hosszúsággal dolgozik, sőt — amint az előzőkből kitűnik — az összes előbb elkészített csáp együttes vízhozamát vezeti be a kútba. A 10. ábrán látható berendezés alkalmazásával az elöntési veszély a minimumra csökkent, nem szükséges 140 liter/s szivattyúkapacitással felvonulni és a szivattyúkat üzemeltetni. A berendezést az F idomra felcsavarozott tolózárra szerelik. Két fő részből áll : 1. a csőrészből, amelybe a felfújható gumitömítés csúszik vissza az anyagcsővezetésével, és 2. a homokoló részből, amelyen keresztül a szűrőcső és anyagcső között leülepedett homok kimosódik. A csövek között leülepedett homok felzavarására és szakaszos kibocsátására szolgál a gyorsszelep, amely a berendezés kibővített részére szerelhető. Működése a kosütés elvén alapszik. A karral mozgatható szelep zárása és nyitása révén az akna felé tartó víz lökésszerűen irányt változtat és felkavarja à már leülepedett homokszemeket. A berendezés használata nemcsak az elöntés veszélyét szünteti meg, hanem csökkenti az anyagcsőszakadás esélyét és megkönnyíti a csőkihúzás munkáját is. Nagyon jól bevált a 20 m emelőmagasságú 28 l/s teljesítményű kavicsszivattyú is. Használata előtt a vízzel beömlő homokszerű anyagot kézi erővel, vödrökkel szállították a felszínre. Homokos talaj fúrásánál a csápkihajtást többször abba kellett hagyni, hogy a szivattyúk lábszelepét el ne tömje a nagy mennyiségben beömlő anyag. Az anyag mennyisége, mint ismeretes, elérte a szűrőcső térfogatának 13-—20-szoros értékét, egy csáposkútból tehát kereken 140 m

3 homokot kellett részben víz alól fellapátolni és az aknából eltávolítani. Ma mindezt elvégzi csekély vízterelési munkával a kavicsszivattyú és az aknán kívül odaszállítja az anyagot, ahol tárolása a legcélszerűbb. Az egyedül álló csáposkút vízhozamának számítására Szilágyi Gyula professzor igen jól bevált számítási módot ajánl [2]. A csáposkutat Citrini D. nyomán olyan aknakútnak fogja fel, amelynek sugara m r = a fÖ25 ahol a a csápok átlagos hossza és m a csápok száma. 10. ábra. Berendezés az anyagcsövek kiszerelésének megkönnyítésére Abb. 10. Einrichtung zur Erleichterung der Ausmontierung der JMaterialrohre