Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - V. Varga Jenő: Csáposkutakkal, medergalériákkal és mederkutakkal szerzett újabb tapasztalatok

Csáposkutak, medergalériák és mederkutak 81 aknakút van és ennek vízszintjét tüntetjük fel, azonos dunavízállásnál, a csáposkutak üzembeállításának függvényében. Látható, hogy az újabb csáposkutak bekapcsolásával az aknakút vízszintje süllyed. A készlet fogyasztása abból tűnik ki, hogyha távolabbi kutak bekapcsolása is hat az aknakútra. A Szentendre-szigeten végzett megfigyelés szerint a kútcsoporttól folyásirányt tekintve 100 m-rel feljebb elhelyezett kémlelőkútban azonnal jelentkezik a kutak vízszintváltozása. A 200 m-nyire fekvő kémlelőkút vízszintváltozása már független a kutaktól, valószínűleg azért, mert a vízutánpótlás a legrövidebb úton, a part felől történik, nem úgy, mint a 9 kút esetében, ahol a készletfogyasztás következtében az egymásrahatás kilométeres viszonylatban is érvényesül. A mederfenék eltömődése ezen a helyen a kátrány, az olaj és a vas hatására következett be, ami egyszerű szemlélettel az elszíneződésből is könnyen felismerhető. Egyéb kútsorok előtt is észlelhető eltömődés a beszívott lebegő anyagok következtében, azonban az oly lassan következik be, hogy követése nehéz feladat, amire az előzőkben már utaltunk. 3. Az egyes csápok vízhozama. Az egyes csápok nem vesznek egyenlő súllyal részt a csáposkút termelésében. A legnagyobb különbségek természetesen a talajrétegződés eltéréseiből erednek, azonban a csápok egyéni tulajdonságainak is lényeges a befolyása. A csáp hosszúsága, a függőleges síkban való elhelyezkedése mérhető mennyiségek, de a csápok körüli kihomokolás mértéke már nem állapítható meg. A csápok irány szerinti hozamingadozását is megfigyelték és ezt kapcsolatba lehetett hozni a Duna vízszintváltozásaival. Például gyors áradásnál a folyó felé nyúló csápokon keresztül hamarabb emelkedett az aknában a vízállás, a talajvízszint emelkedése kissé elmaradt és ezért a sziget belseje felé vezető csápok táplálták a talajvizet. A Csepel-szigeti 9 kútból álló kútsor II. csápos kútján üzem közben végeztek mérést búvár és rheométer segítségével, és megállapították az egyes csápokon beáramló víz sebességét, valamint hőmérsékletét. A mérés eredményei az 5. ábrán láthatók (Pusztai Gyula mérései). Szaggatott vonal jelöli azt a vízhozamot, amelyet az 1. és 6. sz. csáp lezárása után észleltek. A két eredményt egybevetve megállapítható. hogy a kút teljes vízhozama csak lényegtelenül változott meg. Ez azt jelenti, hogy a csápok elzárása után a beömlés a szomszédos csápokon keresztül történt, vagyis nyomáskiegyenlítődés —• vagy ha jobban 0 Vízügyi Közlemények 5. ábra. A 11. sz. csáposkút egyes csápjainak hossza, a mért beömlési sebesség és a víz hőmérséklete Abb. 5. Länge der einzelnen Filterrohre (m), gemessene Einlaufgeschwindigkeiten (in sec} und Wassertemperaturen (C°) des llorizontalfilterbrunnens No II. Die gestrichelte Linie deutet den Stand nach Absperrung der Ilorizontalfilter So 1 u. 0 an