Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - IV. Juhász József-Szakváry Jenő: A hazai vízkutatási módszerek fejlődése és alkalmazásuk

A hazai vízkutatási médszere'k 63 hordalékát tárták fel. A belőle kivehető víz vastartalma megfelelően csekély, keménysége pedig a patakmedertől távolodva csökken. A szükséges vízhozam ezen a felületen rendelkezésre áll. A kutatás eredményeként megállapították. hogy a törpe vízmű vízbeszerzési helyéül a IV. sz. kutatási terület a legalkalmasabb, mert itt a víz minősége a legállandóbb, a vízadó réteg nagy területen összefüggően megtalálható, és a víz bakteriológiai szempontból is megfelelő. A szécsényi kutatást két vonatkozásban lehet példaként említeni. Egyrészt a különféle teraszok vizének mennyiségi és minőségi viszonyai miatt szükségessé vált nagy számú fúrás tekintetében. másrészt a körültekintő előkészítő munka szükségessége miatt. A kutatás során feltárt területek várható viszonyait a nehézségekkel együtt előre kimutatták és így a kutatás további során a figyelmet és elemzésére fordíthatták. 11. ábra. A fúrófelszerelés az egyik kutatófúráson ( Husi ás László felvétele) l'ifl. 14. Drilling of lest hole a várható problémák részletes felderítésére Л karsztvizek feltárása A mesterséges karsztvíz-megcsapolások köréből a felszínre bukkanó források szálkőzetben történő megfogásának két jellemző példáját mutatjuk be. melyek közül a Bükk hegységbeli Anna-forrás foglalása, jellegét és mértékét tekintve, eddig egyedülálló az országban. Az Anna-forrás esetében el kellett egyrészt dönteni, hogy — a régebbi véleménnyel ellentétben — önálló forrásokról van-e szó, másrészt meg kellett állapítani. hogy fel lehet-e kutatni a dolomitban fakadó forrásokat, illetve összegyűjthető és ivóvízellátásra liasznosítható-e a vizük.

8 A kutatást megelőzően a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet a Hámori-tóval való esetleges összefüggés megállapítása végett különféle festési eljárásokkal (metilibolya és fluorescein) próbálkozott. Konyhasóval és elektromos ellenállásméréssel is történtek kísérletek, de lényegében eredménytelenek voltak. Ezek a negatívumok azonban a fonások önálló eredete tekintetében nem voltak bizonyító erejűek, ami szükségessé tette az 1951 tavaszától 1955 őszéig tartó feltárási munkák megindítását. Ezt természetesen geológiai, hidrológiai és morfo8 A kutatást a Vízgazdálkodási Tud. Kulató Intézel, a tervezést a Mélyépítési Tervező Vállalat, a kivitelezést a Közlekedésépítő Vállalat végezte.