Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - IV. Juhász József-Szakváry Jenő: A hazai vízkutatási módszerek fejlődése és alkalmazásuk

A hazai vízkutatási médszere'k 49 Geoelektromos vizsgálatokat először Schlumberger végzett 1910-ben. A földi önáramok potenciálját mérte. A legújabb vizsgálatfajta az elektromágneses hullámok vizsgálata, mely csak 1950-ben indult meg [52. 58]. Elektromos kutatást hazánkban először 1940-ben Vendel Miklós javaslatára és támogatásával Pogány Béla végzett a dorogi bányába betört víz járatainak felderítése céljából [59, 60]. Néhány évvel később a Geofizikai Intézet Falubattyán környékén végzett vizsgálatokat, de ezek sem zárultak eredménnyel. A további kutatások csak 1949-ben indultak meg Eplény környékén, ahol érckutatásra használták fel a módszert jó eredménnyel. Ma már a geoelektromos mérési módszer igen sokat fejlődött és megfelelő körülmények esetén az alábbi vízkutatási feladatok elvégzésére alkalmas [20]. 1. a vízadóréteg térbeli fekvésének meghatározása, 2. a fekűrétegek térképezése, 3. a vízadóréteg vastagsági térképének elkészítése, 4. a vízszivárgás irányának megállapítása, ő. karsztvízjáratok kutatása, 6'. néhol a tektonika kitapogatása és 7. egyedi fúrópontok kijelölése. Pogány Béla [59] külföldi kísérletek alapján már a negyvenes évek elején megállapította, hogy vízkutatásra valamennyi geofizikai módszer közül szinte kizárólag az elektromos módszerek használhatók. Ez lényegében még ma is így van. Igen nagy hátrány azonban, hogy a kutatás mélysége korlátozott és 150—200 m-nél nagyobb mélységben fekvő vízadó réteg kimutatására már csak akkor alkalmas az eljárás, ha vastag és a környezettől erősen elütő elektromos tulajdonságú rétegekről van szó. A nagy mélységben található meleg vizek, gyógyvizek kutatásánál ezért kénytelenek vagyunk a kevésbé pontos és már nem közvetlenül a vízadó réteget, hanem csak a mélységbeli földtani szerkezetet kimutató szeizmikus vagy gravitációs vizsgálatokhoz folyamodni. 1 lazánkban a vízkutatást szolgáló geofizikai mérések az első dorogi és falubattyáni kísérletek után egy teljes évtizedig szüneteltek. Csak 1948—49-ben kezdett újra néhány intézmény geoelektromos vízkutatással foglalkozni, amikor a Schlumberger-cég tapasztalatainak egy része nyilvánosságra került. Sajnos, az elektromos vízkutatás gyakorlati alkalmazásával a kutatómunkát végző soproni geofizikai tanszékek mellett mindössze két intézmény, a Geofizikai Intézet és a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda foglalkozik. Kívánatos volna, hogy a Geofizikai Intézet tudományos alapon tisztázza a vízkutatásban használható geofizikai módszereket, alkalmazhatósági területüket növelje és pontosságukat fokozza. Egyéb feltárás-előkészítési módok A feltárás előkészítésében a meglevő adatok feldolgozásán, a geológiai bejáráson és a geofizikai vizsgálatokon kívül több esetben különleges módszerek is szerephez juthatnak. A geokémia, amely a felszíni rétegek mikrokémiai és spektrálanalitikai vizsgálata alapján dolgozik, hazánkban csak a legutóbbi években hódított teret, de szinte kizárólag a szén- és ásványkutatásban. Módszereinek a vízkutatásra való alkalmassága még nincs kipróbálva, de valószínű, hogy a kis mélységű vízkutatáson kívül másra nem lesznek alkalmasak. 4 Vízügyi Közlemények