Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

4. füzet - V. Salamin Pál: Az öntözésnek és a felszíni vizek elvezetésének kapcsolatai

458 Salamin Pál III. táblázat — Table Iff. A terület változásának hatását kifejező csapadék függvények állandói (Duna-Tisza-köz, 1901 — 50. évi adatok alapján) Constants of depth — area functions (Region between the Danube and Tisza Èiuers, based on records for 190J—

1950) h = b F-P [ mm] Állandók— Constants A csapadékos időszak tartania [nap] — Duration of rainfall [days] Állandók— Constants 1 2 3 4 5 6 2 b 19,1 23,3 26,0 28,5 31,5 33,5 2 P 0,050 0,043 0,038 0,037 0,036 0,035 5 b 25,8 32,8 37,0 41,1 46,0 48,5 5 P 0,100 0,075 0,062 0,056 0,051 0,048 10 b 30,2 39,3 42,6 49,5 55,2 58,8 10 p 0,133 0,092 0,076 0,068 0,061 0,056 25 b 36,1 47,5 54,6 61,0 67,8 72,5 25 p 0,166 0,112 0,090 0,083 0,071 0,066 50 b 40,0 53,8 62,0 69,0 77,2 83,0 50 p 0,186 .0,126 0,096 0,090 0,076 0,070 100 b 44,4 60,0 70,0 78,0 87,8 93,3 100 p 0,206 0,136 0,106 0,095 0,081 0,073 300 b 51,3 70,5 83,0 92,8 104,2 112,0 300 p 0,232 0,153 0,116 0,105 0,088 0,083 efolyási viszonyokat jellemző lefolyási tényezővel (a).

4 A lefolyási tényezőt tapasztalati adatok alapján vesszük fel [16]. A csapadékadatok súlyozott feldolgozásának előnye különösen a novemberáprilisi időszak csapadékadatainak feldolgozásánál jelentkezik. Az ilyen hosszú időszakra megállapított csapadék-törvények már nem lennének felhasználhatók a lefolyási viszonyok jellemzésénél, mert a talajfagy, a megelőző csapadékok stb. hatásának, általában véletlen jellegű hatásoknak figyelembevételére már nem lenne mód. A késő tavaszi és a nyári időszakra levezetett csapadéktörvények már inkább alkalmasak arra, hogy belőlük közvetlenül áttérjünk a fajlagos lefolyás hasonló törvényére (1. a (11) egyenletet). Ebben az időszakban ugyanis elsősorban a csapadék intenzitásának és a talaj vízvezetőképességének különbsége szabja 4 Megjegyezzük, hogy a lefolyási tényezővel való szorzás nem jelenti még a csatornák tervezésére mértékadó fajlagos vízhozam meghatározását Л meghatározásnál ugyanis a vízgyűjtőterületen lejátszódó összegyülekezési folyamatot is figyelembe kell venni. A lefolyási tényezővel szorzott érték pedig csak a felszínen maradt (a talajba be nem szivárgott) vízmennyiséget jelenti, de nem a vizsgált csatornaszelvényhez lefolyt vízmennyiséget. Az utóbbi vízmennyiség meghatározásának módját a következő fejezet tárgyalja. m évenként egyszer elért vagy meghaladott értékekre — For values attained or exceeded once every ш years