Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)
1. füzet - IV. Juhász József-Szakváry Jenő: A hazai vízkutatási módszerek fejlődése és alkalmazásuk
42 Juhász J. — Szakváry J. lembe kell venni. A karsztvízszínben kialakult depressziós tölcsér következtében ugyanis lényegesen mélyebbre kell lehatolni, mint a nyugalmi állapotban levő karsztvíz megcsapolása esetén. A fent említett tapasztalatokat már 1950 óta igyekeztek hasznosítani. így pl. a hidegvölgyi, dolomitra telepített karsztaknát a várpalotainál már lényegesen mélyebb szintié, a karsztvízszint alá 18 m-re hajtották le. Itt a karsztkőzet nyílt haránttörését geoelektromos méréssel állapították meg. A több száz méteres oldaltáró révén ugyan napi 9000 m 3 vizet tudnak tartósan kitermelni, de a fajlagos vízhozam 2,43, tehát igen kevés [41 j. A kitermelendő víz mennyisége is meghatározhatja a karsztvízszín alá történő lehalolás mélységét. A fejlődés során ezen meggondolás alapján épült 1951-ben a Tokod ősközségi karsztakna (1. ábra). Itt a felszínre kibukkanó mészkőtömb mellett lemélyített 28 m-es aknával, és a geológiai, hidrológiai és morfológiai ismeretek, valamint a bányászat adatai alapján előre bemért vető irányában haladó 26 m-es lejtaknával közvetlenül elérték a kavernában tárolt karsztvíz + 131 m A. f.-i szintjét. Mivel napi 500 m 3 víz kitermelése volt a cél, és 1000 l/perc vízhozam tartós szivattyúzása ellenére sem volt 10 cm-t meghaladó depresszió, felesleges volt a karsztvízszint alá lehatolni. A mű azóta is zavar nélkül teljesíti feladatát, mert a karsztvízszint 2—3 m-en belüli változása nem érinti a szivattyúzást. Karsztvíztermelés céljából csak ott kerül sor mélyfúrásra, ahol a víz előteremtése sürgős, de az is előfordul, hogy szénkutató fúrásnál kitermelésre nem alkalmas szénréteg helyett vizet tárnak fel. Az elmúlt 10 év alatt számos karsztvizet megütő fúrást létesítettek, amelyek közül a tatabánya-újvárosi kút egyben a karsztvízszint-ingadozás mérésére is 2. ábra. Víztermelő kúttá kiképzett meddő szénkutatófúrás Várpalotán (V-133). A vízbelépési helyek megállapítása reométerrel (Az 1,2 és 3 pont feletti sebességcsökkenés a csövezetlen szakasz átmérőjének változásával függhet össze) l-'ig. S. Results of rheometer investigations in hole drilled in triiissic dolomite layer to locate infiltration zones. Vertical coordinate axis : depth under terrain level , metres ; horizontal axis : observed velocity, m/min (a) resp, yield llt/min (b)
