Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

4. füzet - IV. Alcser Jenő-Gábri Mihály: Magyarország öntözései a jelenben és fejlesztésük alapelvei

446 Alcser Jenő—Gábri Mihály 22,0 20,0 millió millió Az öntözés terhére írandó tételek összesen : Ft Ft d) Kártérítés és kisajátítás Évenként jelenleg 2—3 millió Ft vízkárt okoznak a még meg nem ülepedett csatornák. Mivel a felfutási idő első felében kártérítés nem volt, 11 évre összesen felveszünk évenként 2 millió forintot A kisajátítások összege biztonsággal e) Öntözőfőművek által elfoglalt terület terméskiesése 5000 kb után évi 2000 = 10 000 000 Ft. Ez 5,5 évre számítva f) Üzemen kívüli elmocsarasodott területek terméskiesése 5,5 év alatt évenként 10 000 kh = 55 000 kh á 1000 Ft g) Öntözésre használt belvízcsatornák feliszapolódása miatti kotrási költségtöbblet becsülve h) Az öntözési szervezet (hivatalok, intézmények, vállalatok stb.) személyi és dologi kiadásai évi átlagban 40 millió Ft, 11 évre 440,0 millió Ft 55,0 millió Ft 55,0 millió Ft 100,0 millió Ft 1700,3 millió Ft Mérleg L Az öntözés javára irandó tételek összege 3234,6 millió Ft 2. Az öntözés terhére irandó tételek összege 1700,3 millió Ft Az öntözés eredménye 11 év alatt: 1534,3 millió Ft Ez az eredmény azt mutatja, hogy az eddig eszközölt 1503,4 millió forint összes beruházás teljes egészében visszatérült annak ellenére, hogy a főművek által nyújtott lehetőségeket kellőképpen nem használtuk ki. Anélkül, hogy az öntözés hatását és eredményét túlbecsülnénk, megállapíthatjuk, hogy az öntözési beruházások gyümölcsözőek és ha a mezőgazdasági termelés a belterjesség útján továbbhaladva az öntözések kiterjesztését igényli, érdemes további beruházásokat eszközölni. V. ÖNTÖZÉSEINK MEGJAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN VÉGREHAJTOTT INTÉZKEDÉSEK Nem mondunk újat, ha megállapítjuk, hogy az öntözendő területeknek az első 5 éves tervben előirányzott magas számai mögött kellő műszaki és mezőgazdasági megalapozottság nem volt. A szakemberek által felismert hibák kijavítására s a további káros fejlődés megakadályozására a Minisztertanács az öntöző gazdálkodás megjavításáról szóló ismeretes 1086/1955 (X. 5.) Ml. sz. határozatát hozta. Ez mind műszaki, mind pedig mezőgazdasági téren meghatározta a javítás és a helyes fejlesztés érdekében szükséges tennivalókat. Ezek közül a legfontosabb teendők a következők: A gazdaságosan üzemben nem tartható, kiöregedett öntözőtelepek kikapcsolása. A rizsmonokultúra felszámolása és a rizsváltós, vetésforgós gazdálkodásra való áttérés. Az ugarművelés bevezetése a leromlott termőállapotú telepeknél. A nagy táblás, gépi művelésre alkalmas öntözőtelepek tervezése és építése; meglevő, de nem megfelelő telepek ilyenné való átépítése. A korábbi rohammunkák következtében ideiglenesen, vagy pedig hiányosan épített műszaki berendezéseknek (főműveknek) végleges módon való kiépítése (ún. stabilizáció).