Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

4. füzet - IV. Alcser Jenő-Gábri Mihály: Magyarország öntözései a jelenben és fejlesztésük alapelvei

440 Alcser Jenő—Gábri Mihály A rendelkezésre álló vízmennyiség, illetve — ha ez nem elég — a szükséges vízpótlás értékének megállapítására két módszert alkalmaztunk. A számításoknál a Tisza taskonyi szelvényében 1901—50. években lefolyt vízhozamokat vettük alapul. Az első megoldásnál az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben dr. Mosonyi Emil javaslatára Goda László és Karkus Pál által kidolgozott és elfogadott elveket követtük. Eszerint annyi vízpótlásról kívánunk gondoskodni, hogy minden növény­kultúra és tógazdaság számára az előírás szerinti vízmennyiség kiszolgáltatása mel­lett — átlagosan számítva — csak minden ötödik esztendőben léphessen fel kisebb­nagyobb vízhiány. Ezt nevezik 80%-os biztonságú vízellátottságnak. A számításnál az öntözés és a halászat vízszükségletén kívül minden esetben további 62 m?fs vízmennyiséget is figyelembe vettünk, mint olyan minimumot, melyet a Tiszában minden körülmények között meg kell hagyni (50 m 3/s-ot élővíz, 6 m 3/s-ot ipari és 6 m 3/s-ot ivóvíz céljára). Mivel azt kívánjuk meghatározni, hogy a Tisza vízrendszere milyen mértékben tudja biztosítani a fejlesztés vízigényét, figyelembe vesszük, hogy feltételezésünk szerint 1971-től a Nagyiváni tározó 7,0 m 3/s olyan vizet szol­gáltat, mely a tenyészidőben nem a Tisza vízhozamát terheli és a Körösök és a Maros által szolgáltatott mintegy 15,0 m 3/s vízmennyiség is változatlanul rendelkezésre áll. így a nettó vízszükségletet 1965-ben és 1970-ben 15 m 3/s, 1975-ben 22 m 3/s értékkel csökkentettük, s ennek figyelembevételével számítottuk a fejlesztéshez szükséges vízpótlás mértékét feltüntető XVII. táblázat 2. oszlopának értékeit. A táblázat 3. oszlopában foglalt értékek számításánál a Vízügyi Tervező Iroda által készített „A Tiszavölgy öntözési keretterve" c. tanulmány II/II mellékletében található, Barna Aladár, Cziráky József és Karkus Pál által kidolgozott eljárást használtuk fel. XVII. táblázat — Tableau XVII A fejlesztéshez szükséges yízpótlás mértéke Fourniture d'eau supplémentaire d l'avenir A Tiszából a 100%-os igény kielégítésére, július hóban kiveendő bruttó öntözővíz A 80%-os biztonsághoz szükséges vízpótlás nettó millió m 3 Év — Année Eau d'irrigation brute à prélever de la Tisza en juillet pour couvrir le besoin à 100% m 3/sec Quantité d'eau supplémen­taire nette à prévoir pour assurer la sécurité de 80%, en millions de m 3 1 2 3 1965 66,0 2,0 1970 70,5 6,0 1975 ! 82,3 j 13,0 A második megoldásként ugyancsak a fenti tanulmány adatai alapján, meg­határoztuk azt a tározandó nettó vízszükségletet, mely az elmúlt 50 év legaszályo­sabb évében, 1950-ben, a rizstelepek vízszükségletét biztosította volna úgy, hogy a vízhiány jelentkezésétől július 10-ig teljes vízmennyiséget szolgáltattunk volna, utána augusztus 10-ig 33%-os, augusztus 10-e után 50%-os legnagyobb vízkorlá­tozást engedtünk volna meg. A számításnál sem a tógazdaságok, sem az egyéb növények vízszükségletét nem vettük figyelembe.

Next

/
Thumbnails
Contents