Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

4. füzet - IV. Alcser Jenő-Gábri Mihály: Magyarország öntözései a jelenben és fejlesztésük alapelvei

436 Alcser Jenő—Gábri Mihály berendezni. E legelők táplálnák azután a löszhát szarvasmarha- és juh állományát is. így a löszhát földjein teljes mértékben a magasabb rendű mezőgazdasági művelés volna lehetséges. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság e kérdés műszaki megoldását vizsgálat alá vette. A Debreceni Vízügyi Igazgatóság már is megállapította, hogy az állami birtokokon mintegy 5000 kh a-rét-legelőnek alkalmazható rizstermesztésből kikapcsolt terület, és a 4000 kh-nyi öntözésre berendezett legelőből csupán 6—700 kh-on folyik rendszeres öntözés. A berendezett terület hasznosítását meg kell szervezni, természetesen ezenfelül új legelőterületet is be kell vonni az öntözőgazdálkodásba. A felvetett kérdést mezőgazdasági körökben is érdeklődéssel fogadták. Amennyiben a földművelésügyi kormányzat a javaslatban foglaltakkal egyetért és az állami gazdaságoknak a fejlesztéshez szükséges feltételeket megadja, a vízügyi szolgálat a kérdés műszaki megoldását a legnagyobb mértékben elősegíti. III. Л VÍZSZÜKSÉGLET ALAKULÁSA ÉS VÍZKÉSZLET A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ Az öntözés fejlődésének egyik alapfeltétele, hogy az öntözéshez szükséges víz meglegyen. A felhasználható vízkészlet nagyságának meghatározására a legnagyobb üzemben levő területtel rendelkező 1055. év adatainak alapulvételével összeállítottuk а XII. táblázatot. Mivel a legnagyobb vízfogyasztási érték megállapítása volt célunk, azért az üzemben levő terület nagyságát az Országos Vízügyi Főigazgatóság által készíttetett teljesebb öntözési kataszterből vettük, mely a Földművelésügyi Minisztérium adatgyűjtésétől némileg eltér. A táblázat 3—6. oszlopai a művek által kiszolgáltatható vízhozamot tartalmazzák teljes értékben, és a veszteségek levonásával. A számításba vett szivárgási és párolgási veszteségeket a talajok kötöttségének figyelembevételével a főműveknél a Tiszalök—nagyiváni rendszerben átlag 15%-nak egyéb helyen átlag 25%-nak vettük fel. Annak érdekében, hogy a táblázat a vízfolyások vízmérlegének meghatározására alkalmas legyen, a nettó vízigényt 24 órás üzem feltételezésével számítottuk. ,.,,, , A vízfelhasználás fajlagos értékét XIII. táblázat J " A vízfelhasználás fajlagos értéke а XIII. táblázat szerint számítottuk. XII. táblázat a tiszalöki öntözőrendszernél tünteti fel a későbbi nagyiváni öntözőrendszer adatait is, mert ez utóbbi a tározó megépültéig a tiszalöki duzzasztó útján kiszolgáltatott vízből látja el üzemét. A tenyészidő vízmennyiségénél figyelembe vettük, hogy a beduzzasztott vízből 10,4 m

3/sot a Körösvölgyben adtunk le. Külön említendő még a Tiszafüred—villogó—kakatér—tiszabői rendszer. Itt két gépi vízkivétel táplálja a Villogó—Kakatér öntözéseit is. Ezenfelül árasztáskor a kakati tározó és belvízrendszer vízmennyisége is rendelkezésre áll. ÁraszTenyésztáskor idöbcn l/s. kh A Tisza völgyében rizsnél 1,16 0,64 egyéb növénynél 0,21* A Duna völgyében rizsnél 3,48 1,92 egyéb növénynél 0,41* Megjegyzés : »Átlagszámítás alapján 4