Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

3. füzet - V. Kisebb közlemények

Szeszlay: Talajfagy és víznyelőképesség 391 kezdetéig megőrzött „hideg-tartalék" (a 0 C° talajhőmérsékletig történő felmelegedéshez szükséges hőmennyiség) befolyásolja. A homoktalajokéhoz hasonló számszerű összefüggést nem sikerült meghatározni. A vályogtalajok víznyelőképességéről kapott adatok fizikai magyarázatát Komarov az alábbi valószerűnek látszó -— feltevéssel adja meg. Amikor a beszivárgó 0 C° hőmérsékletű víz hatására a talaj belsejében a hőmérséklet emelkedik, a szemcséket körülvevő jégburok egy része áz 1. ábra szerinti összefüggésnek megfelelően — a folyékony halmazállapotba megy át. Az ehhez szükséges] jelentékeny hőelvonás következtében a szemcsék közötti nagyobb hézagokat kitöltő, ill. a felülről beszivárgó vizek egy része megfagy. Azt, hogy a hőmérséklet megemelkedése után a talaj jégtartalma jelentékenyen megnövekszik, mérésekkel is sikerült igazolni A homoktalajoknál — amelyeknél a túlhűtött víz mennyisége a hőmérséklettel nem változik — ez a jelenség nem lép fel, ezért ott a víznyelőképesség és a kezdeti jégtartalom között egyértelmű a kapcsolat. A kötött talajok víznyelőképességének alakulását - a kezdeti jégtartalmon kívül — a „halmazállapot-csere" által az olvadás előtti talajhőmérséklet is jelentékenyen befolyásolja. A „halmazállapot-csere" elmélettel jól megegyezik a feketeföld-talajokkal végzett négy kísérlet eredménye is. A talajok hézag térfogata 55—(>0 %, térfogatsúlyuk 1,0 1,2 g/cm

3. A vályogtalajokénál nagyobb hézagtartalom következtében a kezdeti beszivárgás — egyébként azonos feltételek közt — lényegesen gyorsabb, és így a halmazállapot-cserében résztvevő talajréteg is vastagabb. Ez azt jelenti, hogy a keletkező új jégmennyiség nagyobb talaj térfogatban oszlik szét, tehát a beszivárgást nem gátolja olyan nagymértékben, mint a vályogtalajok esetében. H. U\ Anderson a kaliforniai Sierra Nevada hegység nyugati lejtőin homokos iszap talajú területeken végzett mérések alapján a fagyott talajréteg „nedvességszívó" hatásáról, és az ennek folyományaként az eredeti érték többszörösére növekedő talajpárolgásról közöl érdekes" adatokat. 3. ábra. Példa a vályogtalajokkal végzett kísérletekből