Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)
3. füzet - V. Kisebb közlemények
Merényi: Az ybbs-persenbeugi vízilépcsö 377 zasztásnál ugyanis közepes árvíz esetén is használják vízlebocsátásra a hajózsilipet. Ebben a hajózsilipre legveszélyesebb helyzetben az alvíz és felvíz között nagy a szintkülönbség (nagy árvíz esetén, ha a duzzasztó nyílásait szabaddá teszik, csak a keresztmetszet szűkítése okoz csekély lépcsőt), és így a hajózsilipben igen nagy vízsebességek lépnek fel. Jochensteinbèn egy alkalommal a sebesen áramló víz kiszakította fülkéjéből az egyik kapuszárnyat. Ezt a veszélyt küszöbölik ki a fent említett berendezések. A felső fő elzárásának súlya kb. 260 t, az alsó !ő támkapujáé kb. 240 t. A duzzasztó 6,90 m magas alsó és 6,60 m magas, 4,35 m-re süllyeszthető felső táblából álló kettős kampós táblája (5. kép) 30 m l'esztávjával a ráható max. 2600 t víznyomás következtében nehéz feladatot ró a tervezőkre. Ennek a nagy erőnek a felvételére megfelelő mélységű fülke szükséges, mert a felvehető erő nagyságát a betontestnek a fülke mélysége szerint változó nyírási felülete szabja meg. A fülke mélyítésével gyengül azonban a pillér, a pillér szélesítése pedig rontja az áramlási viszonyokat, és növeli a duzzasztást. A vezető sínre ható erőt a tábla magasságával négyzetesen, fesztávolságával egyenes arányban növekvő keréknyomás határozza meg, és a szűk hely miatt nem lehet a keréknyomást bizonyos határon túl a kerekek számának szaporításával csökkenteni. A 2,5 m-es küszöb magasságcsökkentő hatása ellenére a max. keréknyomás eléri a 320 tonnát. Csak a felső tábla lesüllyesztésével, részleges duzzasztásánál 250, teljes duzzasztásánál 550 m 3/s víz bocsáthaló le egy-egy duzzasztónyíláson. Az alsó tábla főtartója Vierendeel-szerű, szekrényes kivitelű, parabola alakú, St 52 acélból, szegecselve készült. A felső tábla St 37 acélból hegesztve készült. Főtartóját, amely az átbukó vizet is vezeti, nem lehetett olyan szélesre készíteni, hogy az átbukó víz az alsó tábla főtartóját a parabola legmagasabb pontján, középen n'e érje, mert az átbukó víz súlyának növekedése esetén a felső táblára ható forgató nyomatékok labilis egyensúlyi helyzetet teremtettek volna. A rábukás azonban olyan kismérvű, hogy az áibukó jégtáblák nem eshetnek az alsó tábla főtartójára. A tábla zárólemeze nyomásra igénybe vett íves lemezekből készült (Wellstauhaut). A fülkében elhelyezőit sínt itt már nem öntvények, hanem hegesztett tartók támasztják alá. Az alvíz felől fújó szelek által télen erősen lehűtött táblát nemcsak a szokásos elektromos ellenállás-fűtéssel látták el, ha nem levegőbuborék-képző berendezéssel is. A tábla előtt a fenéken elhelyezett kb. 2"-os lyuggatott csővezetékbe nagy nyomással levegőt fújnak. A felszálló légbuborékok az alsó, mindig fagypont feletti hőfokú vízrészecskéket a tábla elől L felfelé áramoltatják és a melegebb víz megakadályozza, hogy a víz ráfagyjon a táblára. Egy kettős kampós duzzasztótábla súlya 286 t. A tábla négyzetméterére eső* fajlagos súly viszonylag kicsi: 0,71 t/m 2. Az elektromos hálózat szakadása esetén a turbinák fél lapátnyitásig hirtelen, innen kezdve lassan zárnak, hogy a hajózásra veszélyes lökéshullámokat elkerüljék. A turbinák ilyen szabályozása következtében a duzzaszlótáblák mozgatóberendezésének 60 másodperc alatt kb. 2000 m : i/sec víz lebocsálását kell lehetővé tenniök, amihez valamennyi felső táblát 3,3 m-rel kell süllyeszteni (kisvíz esetén csak egyes táblákat). Ezért a jochensleini 2,5 m/perc kibocsátási sebesség helyett itt 4 m/perc Javított megoldás (Ifog emel/ m t lánctag Déva -persely 7. álira. Л gall-láncos és а kísérleti láncvezetés elvi megoldása
