Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

3. füzet - V. Kisebb közlemények

Merényi: Az ybbs-persenbeugi vízilépcsö 371 A vízlépcső és erőmű leírása. A híres pcrsenbeugi kastély közelében, az átlagosan 50 cm/km esésű, hegyektől szegélyezett Dunavölgyben épülő mű helyszínét az 1. ábra, valamint az 1. kép mutatja. Egészen újszerű, hogy jobb áramlási viszonyok és rövidebb építési idő elérése végett 3—3 gépegységből álló északi és déli erőműre osztották, és a kettő között középen helyezkedik el a duzzasztómű 5 db 30 m-es nyílása 7,5 m széles közbenső pillérekkel. A balparthoz csatlakozik a hajózsilip két 24 m széles, 230mhoszszú, a jochensteinihez teljesen hasonló megoldású kamrája oly módon, hogy a hajózsilip alsó vége kerül a persenbeugi kastéllyal egyvonalba és így építészetileg is megnyugtató megoldást nyújt. Az erőmű középmagas, gépkamrás megoldású. Felette a vízlépcső teljes hosszán végigjáró2 db 136 tonna teherbírású bakdaru mozog.

2 A daru síntávolsága 16 m, teljes kinyúlása 38,5 m, önsúlya 204 t (2. kép). Az erőmű födémében a gépek ki- és beemelése végett fedéllel lezárható nyílásokat hagytak. Ezt a régi csarnokmegoldással szakító kialakítást az Inn erőműveknél már sikerrel alkalmazták. A gépházban a kisebb szerelések elvégzésére 1—1 db 20 t-ás 13,3 m fesztávolságú futódaru szolgál. Ezzel a középmagas gépkamrás megoldással elérték, hogy a LNV felett 8 m űrszelvényt biztosító közúti hídpálya felső szintje egybeesik az erőmű födémével, és így az erőmű-épületnél elért nagy megtakarításon kívül az építészeti kép is megnyugtató. A közúti hídon kívül azonban így még két külön áthidalásról kellett gondoskodni a 136 tonnás bakdaruk részére a két hajózsilip és az összesen 180 m széles duzzasztómű felett. Ez a hídpár két egymástól 16 m távolságban levő szekrénytartó, amelyeken a bakdaru egy egy lába jár. A szekrénytartók belsejébe futnak a nagyfeszültségű és egyéb kábelek, és rajtuk keresztül lehet a duzzasztómű mozgatószerkezeteit is megközelíteni. Az erőmű kettéosztása tehát az áramlási viszonyokban, a megépítés később ismertetendő menetében, a biztonságban, a középmagas építési móddal együtt pedig az erőmű-épület méreteinek csökkenésében és végül az egészen nagyvonalú építészeti megoldás lehetőségében nyújtott előnyök ellenében hátrányként szükségessé teszi a fent említett 2 nagyterhelésű szekrényes daruhídtartó megépítését. A duzzasztómű 30 m fesztávú, s a 2,5 m-es küszöb ellenére még mindig 13,50 m magas kettős-kampós duzzasztótáblái a maguk nemében a legnagyobbak a világon. A betétgerendás elzárásokat a nagy bakdaru kinyúló karja tudja elhelyezni. A duzzasztó metszetét a 2. ábra mutatja. Az utófenék hossza csak 15 m, mélysége a küszöb alatt 4,50 m, középvíz alatt 6,39 m. Az utófeneket 1,50 m magas ellenküszöb zárja le. A 3—3 gépegységből álló két részre osztott erőműben (3. ábra, 3. kép) összesen 6 db 7,40 m átmérőjű, 43900 LE teljesítményű Kaplan turbinát helyeztek 2. kép Az épülő vízlépcső a jobb partról nézve (1958. május). Előtérben a déli, már működő erőmű, felette az egyik bakdaru. Jobbról a betongyár ferde szállítószalagja, a kavicsszállító drótkötélpálya, fent a 10 t-ás kábeldaru kötele. Középen a duzzasztó 5 nyílása a közúti híddal. Háttérben az északi erőmű körülzárt munkatere és a hajózsilip előkikötője. 2 A bakdaruk haladási és emelési sebességére vonatkozó adatok, 25 és 5 t-ás segédemelőinek adataival együtt megtalálhatók az idézett forrásban.