Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)
3. füzet - IV. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Második rész
Üj-Kína vízgazdálkodásáról 3t :5 1949 előtt a különböző egyetemeken összesen 3 kar foglalkozott vízimérnökök képzésével. Most 2 önálló vízépítési kollégiumban, 6 műegyetem megfelelő fakultásán és 1 agrártudományi egyetemen nevelik a fiatal mérnököket. Az egyik önálló vízépítési kollégiumban, a nankingi-han, tett látogatás alapján képet kaptunk a kínai vízimérnökök képzésének korszerű szintjéről. A kollégium 1952 óta a Közoktatásügyi Minisztérium alá tartozik és 3 osztálya van: I. Folyami vízépítés II. Hajózó csatornák és tengeri kikötők építése III. Hidrológia. A Kollégiumnak 23 tanszékén 28 professzor és 209 további oktató működik. Az eredetileg 4 éves tanulmányi időt 5 évre emelték fel. Az elméleti képzésen kívül nagy gondot fordítanak a laboratóriumi munkára is. A kollégiumnak 1956ban 1400 hallgatója volt, és ezt a számot 6000-re kívánják felemelni. 1956-ig összesen 940-en végeztek, és magában 1956-ban kb. 400-an. Ezek az intézmények a szakemberek nevelését célozzák; utazásunk során azonban megismertünk egy intézményt, amelynek а nép műszaki nevelése a feladata. A vízépítkezések fontosságát nem kell külön hangsúlyozni a Kínai Alföld lakói előtt, mert a víz mellett élő nép •— és ki nem lakik itt víz mellett? — a saját bőrén érzi a víz csapásait és áldását. A Hofei-i (Anhwei tartomány székhelye) állandó vízépítési kiállítás — nevezhetjük múzeumnak is — a Huai medencében végrehajtott víz'építkezéseket és eredményeiket ismerteti. Ez a múzeum egy nagy egyemeletes épületet foglal el, és ottjártunkkor a berendezése közvetlenül befejezése előtt állott. A kiállított anyag egy részét működőképes modellek alkotják. Egy-egy ilyen modell villamos kapcsoló berendezése egy telefonautomata-központ bonyolult berendezéséhez hasonlítható. Az egyik modell pl. a Huai folyó síkvidéki árvíztározó tavainak működését mutatja be oly módon, hogy egy kapcsolásra a vizek felszínét jelentő üveglap alatt lüktetve, villódzva haladó kék fény jelzi a kisvizek útját. Majd az újabb kapcsolásra megjelenő hasonló mozgású, de vörös színű fény-folyam mutatja az árvizek útját, amint az árvízkapuk megnyitása után egymásután töltik meg a tározókat. Minden modellcsoport mellett állandó alkalmazott teljesít szolgálatot, főként nők, akik bemutatják a modelleket és megadják a szükséges felvilágosításokat. Nagyon érdekes ez az intézmény és nem lenne haszontalan, ha valamilyen alakban nálunk is létesítenének hasonlót. FORRÁSMUNKÁK 1. Chang Han-ying : Az új Kína vízi munkálatai az elmúlt három évben. Hidrológiai Közlöny, Bp. 1954. 3-4. sz. 2. Chen Chi-yuan : China's Power Industry, Yesterday and Today. Indian Journal of Power and River Valley Development. Calcutta, 1957. 3. Cheng Hsiieh-ming , 13. Sc. : Yellow River Basin Multipurpose Project: An outline. Indian Journal of Power and River Valley Development. Calcutta, 1957. 4. Cheng Hsueh-ming. R. Sc: Exploiting Our Water Power Resources. China Pictorial , Peking, 1958. 5. China Pictorial , Peking. 6. China Reconstructs , Peking. 7. Cholnoky Jenő: Folyószabályozás és talajjavítás Kínában, Vízügyi Közlemények, XXI. Bp. 1905. 8. Cholnoky Jenő dr. : A Föld és élete. II. kötet. Bp. 9. Filchner, W. : Kínából Indiába. Bp. 1941. 10. Flood demage and Flood Controll Activities in Asia and the Far East. Economic Commission for Asia and the Far East. Bangkok, 1950.
