Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

3. füzet - IV. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Második rész

Üj-Kína vízgazdálkodásáról 3t

:5 leten 3 millió lakos él (570 lakos/km

2) 10 méterrel az árvízszint alatt. (Itt a balparton 133 km hosszú töltést is építettek.) A tározó felszíne 921 km

2 nagyságú, a természettől vízjárta terület; a térfogata fi,2 milliárd m

3. Ez a tározó 8000 m

3/s-mal csökkenti a Yangtse árvízhozamát, amelyet 1054 m hosszú, 54 nyílású szegmens zárószerkezetű gát bocsát be a tározóba. Külön kiemelendő körülmény, hogy a hatalmas gát 75 nap alatt épült meg (!). A tározó alsó végén 32 nyílású, 330 m hosszú gát szabályozza a tározóból a Tungling tóba kifolyó vizet. A munkálatok kb. 8 millió m

3 földmunkát képviselnek. A mű a*/. 1954. évi, eddig észlelt legmagasabb árvíznél sikeresen állotta ki a próbát. A fő- és mellékfolyók mederszabályozási munkái is leginkább az árvédelmi érdekekre figyelemmel épülnek. A müvek szerkezete hasonló a mieinkhez, csak a nálunk használt anyagokon kívül a bambuszt is alkalmazzák. A megnyugtató árvédelem érdekében a távolabbi jövőben több völgyzárógátat fognak létesíteni mind a főfolyón, mind a mellékfolyókon. A legnagyobb szabású az a vízlépcső, amelyet a következő 10—12 év alatt szándékoznak megépíteni az Ichang feletti szakaszon, az ún. Hármas-szorosban. Az átlagos vízállást 235 méterrel megemelő völgyelzárás mögött keletkező tározó hasznos térfogata 105 milliárd m

3, a teljes térfogata pedig 137 milliárd m

3 lenne. Ez a hatalmas tározó a Yangtse 0.1% valószínűségű, 96 500 m

3/s árvizét 30 000 m

3/s-ra fogja csökkenteni, és ezzel megoldja az alsó szakasz valamennyi árvédelmi nehézségét. A kapcsolatos erőmű évenként 155 milliárd kWó-t termelne. A többcélú művek közül kiemelkedik annak a völgyzárógátnak és tározónak a terve, amely а Пап folyón épülne, 38.5 milliárd m

3 összes tározótérfogattal. Ez a gát 180 m-rel emelné meg a folyó szintjét és 800 000 hektár földet tudna ellátni öntözővízzel. A tározott víz egy részét vízpótlás céljából átvezetnék a Huai és a Sárga-folyó rendszerébe. A kapcsolt erőmű beépített kapacitása 0,6—0.8 millió kW lenne, 3—4 milliárd kWó évi energiatermeléssel. A mű tervei 1957-ben készültek el. A későbbre tervezett vízerőművek mellett már az első 5 éves tervben is több jelentős erőmű készült el, vagy épül a Yangtse vízgyűjtőjében. A legfelső közülük a Kunmingtói ÉNv-ra, a nagyesésű Ili folyón épülő 3 földalatti erőmű. Összes hasznos esésük 1400 m és együttes teljesítményük 300 MW lesz. Befejezésüket 1960-ra tervezik. 1956-ban készült el a Kunmingtól közvetlenül délre fekvő Uj-Shihtungpa erőmű 26 MW teljesítménnyel. Nagyon szép példája még a kínai vízerőhasznosításnak a Yangtse alsó szakasza jobboldali mellékágának, a Kan folyónak a vízgyűjtőterületén, a Shangyu folyón épült. 60 MW teljesítményű erőmű (18. ábra). Itt a gépcsarnokot a gáttestbe helyezték. Az erőmű 1957-ben kezdte meg üzemét. Még folyik a Min folyón Chengtu közelében, a Tukiangyien öntözőrendszer fölött létesítendő 210 MW-os erőmű tervezése. 1956 végen készült el Chungking közelében a kis Lungshi mellékfolyón a 48 MW teljesítményű Shihtzetan erőmű, az első, amelyet maguk a kínaiak terveztek. Vasbeton vízzárólemezes, kőrakatos völgy zárógát ja 1000 m hosszú. 60 km

2 felületű tározómedencéje egyúttal az alatta levő két kisebb, újjáépített erőmű részére is egyenletes vízmennyiséget biztosít. A iő- és mellékfolyók vízjárásának egyenletessé tételére az öntözésen kívül bizonyos fokig a hajózási viszonyok javítása végett is szükség van, bár ez a folyórendszer eddig is kiválóan alkalmas volt a hajózásra. Ä Yangtse 4100 km hosszon 5 Vízügyi Közlemények —