Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

3. füzet - IV. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Második rész

348 Rácz Iván Sanmen-tározó és vízerőmű (áttelepítéssel együtt) .... 1220 millió JMP Liuchia-tározó és vízerőmű 416 millió JMP Energiahálózat és transzformátorállomások 500 millió JMP Déli-Loho, Chinho és Yiho árvíztározók 304 millió JMP Ideiglenes árvédelmi művek az alsó szakaszon 27 millió JMP Öntözőrendszerek létesítése 807 millió JMP 3 vízlépcső létesítése a főfolyón, öntözés érdekében... 281 millió JMP 2 többfeladatú völgyzárógát a mellékfolyókon 156 millió JMP Talajvédelmi és vízgazdálkodási művek 732 millió JMP Hordalékfogó tározók a mellékfolyókon 676 millió JMP Vízi közlekedési beruházások . .. 205 millió JMP Összes előirányzott beruházás 5324 millió JMP Ezzel a hatalmas befektetéssel szemben állanak a várható bevételek. A mezőgazdaságban várhaló terméstöbblet értékét évenként 856 millió. JMP-re becsiilik, míg a termelhető energia értéke — 11 200 GWó termelése esetén 0,06 JMP/kWó egységárral számítva — évenként 672 millió JMP-t jelent. A nemzeti jövedelem többlete tehát 3 és fél év alatt annyi, mint az első építési ütem beruházási összege. c) A liai folyó rendezése és hasznosítása A Sárga-folyótól északra elterülő Hai folyórendszerhez szorosabb értelemben azokat a folyókat sorolják, amelyek Tientsin közelében egyesülve ömlenek a Pohai öbölbe. A jelentősebbek közöttük a Peiyun, a Yungting, a Taching, a Tseya és a Nanyun. Tágabb értelemben ide sorolják még a Chiyunt, amely a Hai folyóhoz közel torkollik a tengerbe, továbbá azokat a folyókat is, amelyek a Hai és a Sárga-folyó torkolata között érik el a tengert, de felső szakaszukon csatornák révén összeköttetésben vannak a Nanyunnal (16. ábra). A felsoroltak közül a Peiyun alsó folyása és a Nanyun tulajdonképpen a Nagy Csatornának legészakibb szakasza, azonban ezek is részt vesznek a folyórendszer vízszállításában. A Hai folyó pedig a szorosabban ide tartozó folyók mintegy 50 km hosszú közös torkolati szakasza, vagy talán még helyesebben e torkolati szakasz főága, amelyen a tengerjáró hajók megközelíthetik Tientsin kikötőjét. A felsorolt folyók mindegyike a Pohai öblöt mintegy 300 km távolságban karéj alakban körülölelő hegyek között ered (13. kép). Az öböl és a hegyek között terül el a Kínai Alföld hatalmas alluviális síksága, amelyből meredeken emelkednek ki a környező hegyek ( 14.kép). 13. kép. A nigy lojzplítá p;remhsgyei Pekingtől nyugatra I'u'.o VI. Rnj.-s of the great loess plateau to the West from Peking