Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)
3. füzet - IV. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Második rész
346 Rácz Iván makadámutat kellett kiépíteni.) Az alapgödör körülzárásához célszerűen felhasználhatók a mederben levő sziklaszigetek. A Sanmen völgyzárógát építése 1957 áprilisában kezdődött. A befejezés eredeti, 1961. évi határidejét 1963-ra tették át. A tározó felülete a 350 m tengerszint feletti duzzasztási szintben 2350 km 2. A Sárga-folyó és a Wei folyó völgyéből összesen 600 000 lakost kell áttelepíteni, azonban nem egyszerre, mert a tározót kezdetben (1967-ig) csak 335,5 m magasra tervezik feltölteni. Eddig az időpontig csak 215 000 lakost kell áttelepíteni, míg a többit 15—20 év alatt fokozatosan. A 360 m magas duzzasztási szinthez tartozó tározófelület 3630 km 2, ami nyilván lényegesen megnöveli az áttelepítendők számát is. A második nagy jelentőségű mű a Liuchia völgyszorosban tervezett völgyzárógát és tározó. A meder szélessége ezen a helyen mindössze 45 m. (A gát azonban lényegesen hosszabb.) A gát tervezett magassága 120 m és a vízlépcső 107 m lenne. A tározó térfogata 4,9 milliárd m 3. Az erőmű beépített teljesítményét 1000 M"W-ra tervezik. Ezek szerint az erőmű kiépítési vízhozama kb. 1150 m 3/s. A tározó területéről 27 000 lakost kell áttelepíteni. Az első ütemben megépülő művek várhaló eredményei az előírt fontosság sorrendjében a következők: a) A Liuchia tározó elsőrendű feladata Lanchow ipari központ és környékének árvédelme. A Liuchia tározó a Sárga-folyó 8300 m 3/s maximális árvizét 5000 m 3/s-ra csökkenti. A Sanmen tározó a kiviteli terv szerint a 0,1% valószínűségű 37 000 m 3/s árvizet 6000 m 3/s-ra csökkenti, — amennyit az alsó szakasz kártétel nélkül képes levezetni. Mivel a Sanmen tározó talajvédelmi munkálatok és hordalékfogó művek nélkül kb. 70 év alatt feliszapolódna, már az első ütemben meg kell építeni a löszvidékről jövő mellékfolyókon tervezett tározókat. A középső szakasz árvédelmi biztonságát szolgálja és az alsó szakaszét is növeli még a Tsingtung szorosban már az első ütemben megépülő többfeladatú vízlépcső is. b) A Sárga-folyó mentén és szomszédságában kb. 12 millió hektárnyi terület szorul öntözésre. Ebből jelenleg 1,1 millió hektárt öntöznek. A keretterv 7.8 millió hektárra szándékozik növelni az öntözött területek nagyságát, ami a teljes öntözendő területnek 65%-a. (A Sárga-folyóból ugyanis csak ekkora területet lehet vízzel ellátni.) A fentmaradó 35% öntözését kutakból és csapadéktározókból kell majd megoldani, de figyelembevették a tervezésnél -—mint megnyugtató megoldást — a szomszédos vízrendszerekből való vízátvezetést is. Az első ütemben mintegy 2 millió hektáron terveznek öntözést berendezni, ill. korszerűsíteni. (Lehet, hogy a Sanmen tározó méreteinek változásával ezek az adatok is módosulnak bizonyos mértékben.) Az öntözés javára szolgálnak a vízlépcsők a vízszint emelésével és a vízjárás kiegyenlítésével. A Liuchia vízlépcső a 200 m 3/s kisvízhozamot 465 m 3/s-ra emeli, a Sanmen pedig a 200 m 3/s-ot 500 m 3/s-ra. A teljes keretterv- az öntözött területek hozamnövekedését 6,85 millió tonna gabonával és 0,6 millió tonna gyapottal irányozza elő. Az első ütem okozta növekedés pedig 2,7 millió tonna gabona és 0,2 millió tonna gyapot lenne. c) A Sárga-folyó elméleti vízerőkészlete közepes vízhozamnál 32,7 millió kW. A főfolyón tervezett 46 vízlépcsővel kapcsolatos erőmüvek beépített teljesítményét 23 millió kW-ra becsülik. Ez — kb. 4800 kihasználási órával számolva — évi 110 000 GWó energia termelésének felel meg. A számítás kissé derűlátónak