Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

3. füzet - IV. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Második rész

Üj-Kína vízgazdálkodásáról 3t :5 Az alsó szakasz hossza Taohuayu-tól a torkolatig 703 km. Átlagos esése 0,15% 0. A folyó 1416 km hosszú, kétoldali, összefüggő árvédelmi töltések között, függőmederben folyik, amely egyes helyeken 3—10 m-rel magasabb a környező terepszintnél. Ennek következtében ezen a szakaszon nem vesz fel lényeges mellék­folyót a Sárga-folyó. A kétoldali töltések távolsága a szakasz felső végénél néhol 20 km, de Shan­tungban helyenként 500 m-re szűkül. A vidék átlagos évi csapa­déka 450—600 mm. A közép-i>íz­hozam Shenhsiennél—amely szel­vény jellemző az alsó szakasz fel­ső részére is — 1375 m 3/s, a 0,1 % valószínűségű árvízi hozam 22 000 m 3/s, míg a legkisebb hozam 145 m 3/s. A két szélső érték aránya tehát 1:152 (14. ábra). Az árhullámok itt, az alsó szakaszon a medertározódások következtében bizonyos fokig ellapulnak, és Tsinan-nál (pontosabban Lokounál) a mért maximum 7290 m 3/s. Ugyanitt a minimum mind­össze 50 m 3/s. A hordalék átlagos töménysége Shenhsien-nél 34 kg/m 3, de árvíznél 580 kg/m 3-t is mértek! Ez a hordalék a középső szakaszról származik, anyaga főként lösz. Ez azt jelenti, hogy a középső szakaszon 1 km 2 területről átlagban 3700 tonna (kb. 20 cm vastagságú talaj) pusztul le évenként, de van ahol 10 000 tonna is! Az alsó szakasz hullámterében lerakódó hatalmas hordalékmennyiség 1856 óta átlag 2—5 m-rel emelte meg a terepszintet, de Kaifeng alatt 5—10 m-rel is. Érdekes a hordalékadatokat összehasonlítani a mi „szőke Tiszánk" hasonló adataival, ahol az átlagos töménység 0,3—0,6 kg/m 3, és a maximum kb. 4 kg/m 3. Az évenkénti hordalékszállítás állaga Szegednél 22,1 millió tonna. Az átlagos évi vízszállítás Tsinan-nál 47 milliárd m 3, aminek 82%-a július és szeptember között folyik le. Az évi vízszállítás szélső értékei az átlagnak fele és kétszerese között váltakoznak. Mint mondják, a Sárga-folyón négy árvizes évszak van; a tavasz, nyár, ősz és tél. Az árvíz tehát minden évszakban előfordulhat. A tavaszi, „barackvirágzás idei", árvizek hóolvadásből származnak és nem veszélyesek. Itt csak az okoz bizonyos nehézséget, hogy jéglevonulás­sal járnak együtt és a délről észak felé folyó szakaszokon alul később szakad fel a jég, mint felül. A nyár a nagy árvizek, az ősz pedig a hosszú árvizek időszaka. Ezek a középső szakaszon keletkeznek. Az árhullámok általában hevesek. A csúcs időtartama átlagban 4—5 nap, szélső esetben 8—10 nap. A közelmúlt 5 nagy árvize okozta ká­rokról, az ENSZ adatai alapján összeállí­tott 7 V. táblázat nyújt áttekintést. Azonban nemcsak árvizek sújtják a Sárga-folyó környékét. Időnként súlyos 4* 14. ábra. A Sárga-folyó vízjárása Shenhsiennél Fig, 14. Regime о/ the Yellow River al Shenhsien IV. táblázat — Table IV. Л Sárya-folyó legnevezetesebb árvizei Main flood damages caused by the Yellow Iiiuer Év Year Elöntött terület km 2 Flooded area, sq. km Árvízkár, millió USA dollar Flood da­mage, million ! U. S. dollars Tetôzôhozam, m 3/s Peak discharge, cu.m/sec 1926 2 408 6 1933 11 650 80 1934 3 150 36 8 500 1935 10 000 80 13 300 1938 24 600 86

Next

/
Thumbnails
Contents