Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

3. füzet - IV. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Második rész

Új-Kína vízgazdálkodásáról 341 sátoros tibetiekből és a mellékvölgyeken felfelé terjeszkedő kínai földművesekből áll. Ez a folyószakasz ez idő szerint még nem szerepel a tervekben. A Lungyang szorostól a Chengchoiv közelében levő Taohuayu-ig terjed a mintegy 3400 km hosszú középső szakasz, amely hatalmas kanyarulatot ír le észak felé. A folyó ezen a szakaszon először a Kun-lun láncai között folyik, majd áttörve rajtuk, kiér a Góbira és ennek süllyedékén folytatja útját. A nagy kanyar ÉK-i sarkából D-nek fordul, a lösszel borított ókori táblára. A Chingling-shan északi határánál húzódó tektonikus árok elérése után ezen át lép ki keleti irányban az Alföldre. A középső szakaszt a tervezés során, jellegének megfelelően / kisebb szakaszra osztották. Az első szakasz a Lungyang szorostól a Tsingtung szorosig terjed. A folyó Lanchow környékén lép ki a hegyek közül, a lösztáblára. Lóczy személyes tapasztalatai alapján készült leírása szerint, ezen a szakaszon medencék és szűk szorosok váltakoznak, ez utóbbiakat metamorf palák, gneisz és vulkanikus közetek alkotják. A folyó esése nagy, átlagosan is több mint 2°/

n

o. Lanchow környékén még mélyen beágyazott, úgyhogy az öntözővizet hatalmas, bambuszból készült, im. „mennyei kerekek"-kel emelik ki (lásd 6. kép). Az idetartozó vízgyűjtőterület átlagos évi csapadéka 2—300 mm. A középvízhozam 1000 m

3/s és a 0,1% valószínűségű árvízi hozam 8300 m

3/s. Az évenkénti hordalékszállítást 100 millió tonnára becsülik. (A töménység átlagos értéke tehát 3,0—3,5 kg/m

3.) /1 második szakasz a Tsingtung szorosnál kezdődik és Hokouchengnél ér véget. A folyó itt már a Gobi megsüllyedt részén folyik, esése lecsökken kb. 0,3—0,4°/

o

ü-re. Mellékfolyója úgyszólván nincs. Cholnoky meghatározása szerint alsó szakasz jelleget kap, fattyúágak ágaznak ki belőle, amelyek gravilációsan táplált öntözések berendezésére nyújtanak módot. Ezt a lehetőséget ki is használták, és így keletkezhettek a nagy kiterjedésű, oázis-szerű lelepülések Belső-Mongóliában, ahol az évi csapadék kevesebb mint 200 mm. A folyam vízszállítása a medertározás, elszivárgás, elpárolgás és az öntözések miatt lényegesen kisebb, mint fentebb volt. Paotownál 829 m

3/s a középvíz, és a 0,1% valószínűségű árvíz 6400 m

3/s-re csökken. Az évi hordalékszállítás azonban 150 millió m

3-re növekszik. A harmadik, ÉD-i irányú szakasz, amely Hokcuchengtől Yumenkcu-ig tart. már a lösszel borított táblára esik. IIL mély, kanyon-szerű völgyekben halad a Sárga-folyó, amelynek anyaga karszt-jellegű mészkő, közbetelepült pala- és homokkő-rétegekkel. Ennek megfelelően a folyó sellők és vízesések sorozatán rohan végig. Esése kb. l°/

0

0-re nő. Mindkét partról sok mellékfolyót vesz fel, amelyek a világ legnagyobb löszterületének bőséges hordalékát zúdítják a főfolyóba. Ennek következtében az évi hordalékszállítás 830 millió tonnára növekszik, ami kereken 30 kg/m

3 átlagos töménységnek felel meg! Az évi csapadék ezen a szakaszon kb. 400 mm. A középvíz 950 m

3/s, a 0,1% valószínűségű árvíz pedig 36 800 m

3/s! A negyedik szakasz Yumenkounál kezdődik és Taohuayu-nál (Cliengchow közelében) ér véget. Mind árvédelmi, mind energiatermelési szempontból а legfontosabb szakasz. 4 Vízügyi Közlemények