Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

3. füzet - III. Babos Zoltán: A szekszárdi Séd nagyvizei

A Szekszárdi—Séd árvízhozama 337 ahol Q az azonos méretű műtárgyon a mért szinteknek megfelelően lefolyó tiszta víz mennyisége, / pedig a löszös anyag ellenállási tényezője. Utóbbi a súly szerinti keverési arányból számítva: 6,5 a:

3 •X' 6.5 ,T

3 + 200 л

14 ahol 7i (Bazin-féle állandó) a tényleg lefolyt hordalékos víz számításánál szerepelt bukó durván faragott kőanyagára vonatkozik (л = 0,46). Az X = 2.83 és л = 0.46 érték helyettesítésével / = 0.65. A Filep-féle képletek eredményeinek legfeljebb ±20°

0 hibájára tekintettel az ellenállási tényezőnek szélső esetben számításba vehető értéke, a biztonság javára / = 0,65 + 0,13 = 0,78 . Eszerint a fentiekben említett legnagyobb vízhozamok helyesbített értékei a következők: Sorszám A csapadék napja 1. 2. 3. 4. 1931. augusztus 31. 1932. május 23. május 29. július (J. A számított legnagyobb vízhozam m

3/s Helyesbített legnagyobb fajlagos vízhozam vízszállítás m

3/s m

3/s km46 35,9 9,45 25 19,5 5,14 45 35,1 9,25 48 37,4 9,85 Ismerve a levonult legnagyobb vízhozamokat, az őket előidéző csapadékok időtartamát, valamint a vizsgált keresztszelvényhez tartozó összegyülekezési időt, a vízgyűjtőterület karakterisztikájának felvételével következtethetünk az egyes árhullámokra jellemző átlagos lejolyási tényezők értékére is. Az összegyülekezési idő a Dózsa Gy. utcai híd szelvényére vonatkozóan, Sulchcr képlete szerint t = L 600 J

05 I perc] B ahol I. = 3000 m és J 275 m 110 m 3000 = 0,055, amely érték be- 2. ábra. — Abb. 2 helyettesítésével / 21 perc. Az eredmény helyes, mert a hivatkozott építési naplók feljegyzései szerint az összegyülekezési idő a megfigyelt csapadékok folyamán 15 30 perc között ingadozott. A vízgyűjtőterület karakterisztikája közelítőleg egyenlőtlen oldalú háromszög (2a ábra), amely esetben a levonult egész víztömeg v=4 в« (T + o,