Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

3. füzet - II. Ubell Károly: Az elméleti kúthidraulika módszereinek gyakorlati alkalmazása

A kúthidraulika alkalmazása 30!) gyobbra adódik a szivárgási tényező, mindig megmutatkozik. Ezt már több kutató felismerte, és kísérlet történt arra is, hogy változó szivárgási tényező alkalmazásával közelítsük meg a problémát [17]. X. ábra. A különböző módszerekkel kiszámítható szivárgási tényező értékének változása attól függően, hogy a számításhoz a kúttól milyen távolságban észlelt vízszínsüllyedést használunk fel. (Grand Islandi kísérlet) l-'ig. 8. 1 'uriation in the coefficient of hydraulic conductivity computed according to different methods, depending unon the drawdown observed at different distances from the well, and used in the computation. (Grand Island test. The three phases of percolation are denoted by I., II. and III.) Annak alapján, hogy a kiszámított értékek változásaiban bizonyos törvényszerűség mutatkozik, a szivárgási tényező még nem mondható változó jellemzőnek, mert a változást a számításokhoz felhasznált képletek felállításánál alkalmazott megközelítések hiányosságai okozzák. A szivárgási tényező az érvényességi sebességtartományban állandó talaj fizikai jellemzőnek tekinthető, s az a feladat, hogy ennek az értékét határozzuk meg. Ez pontosan a jelenleg ismeretes módszerek egyikével sem érhető el. Ha helyesen alkalmazzuk a megközelítő módszereket, az ismeretlen szivárgási tényezőt megközelítő, szűkebb határok között ingadozó látszólagos érték számítható. Igen durva hibák csak akkor adódnak, ha a számítási képleteket helytelenül, olyan megfigyelési adatokra is alkalmazzuk, amelyekre a felhasznált összefüggés még megközelítően sem érvényes. Vizsgálataink eredménye szerint a szivárgási tényező meghatározására a Dupuit—Thiem-képlet alkalmazható a legsikeresebben, de gondosan ki kell választani a leszívási tölcsér meridián-görbéjének alkalmas közbenső szakaszát. A Thiem-