Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)
3. füzet - II. Ubell Károly: Az elméleti kúthidraulika módszereinek gyakorlati alkalmazása
318 Ubell Károly jellemzőnek feltételezett tárolási tényező (S) segítségével sem jutunk közelebb a megoldáshoz. A vízkészletfogyasztásnál előálló változó szivárgásnál egyéb talajfizikai jellemzők is szerepelnek. Ezek a következők : 1. A talaj szerkezetétől, a szivattyúzás mértékétől (vízhozamától) és idejétől, a vízszínsüllyedés mértékétől és a kúttól számított távolságtól függő, a vízszínsüllyedéssel egyidejű kiürülést jellemző változó paraméter : 2. A depressziótölcsérben visszamaradt víz késleltetett leszivárgásának ideje (T). A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kísérleti munkái során több próbaszivattyúzást végeztünk, és ezek közt 1951-ben egy több mint négy hónapig tartó, 1954-ben egy 14 napig tartó, részletes megfigyelésekre kiterjeszkedő kísérleti szivattyúzást. Az első kísérletnél közepes szemű futóhomok, a másodiknál finom homok volt a vízadó réteg. Mindkét esetben egymásra merőleges tengelykereszt mentén, négy irányban, a kúttól minden irániban egyenlő távolságra helyeztük el az észlelőkutakat. így a vízfelszín alakulasának meghatározásában a talaj inliomogenitásait, valamint a kisebb mérési pontatlanságokat a négy-négy mérési eredményből számított középértékek segítségével kiküszöböltük. A futóhomokban végrehajtott kísérletnél 28 db, a második esetben 16 db észlelőkutat alkalmaztunk. Ezeken kívül felhasználtuk egy a szakirodalomból ismeretes kísérlet adatait is. 1931-ben a Platte River völgyében Grand Island mellett 48 óráig tartó szivattyúzást hajtottak végre. A mérési adatokat Wenzel [22 ] ismertette. A vízadó réteg 11,3 m vastagságú kavicsos durva homok volt. A talajvízszín süllyedését összesen 83 db észlelőkút segítségével mérték. Mindhárom kísérlet adatait részletesen feldolgoztuk, alkalmaztuk az előbbiekben ismertetett számítási eljárásokat, meghatároztuk a számított és mért értékek között mutatkozó eltéréseket, és kerestük az eltérések okait. Elsősorban megállapítottuk a kialakuli depressziótölcsér kiürülésének mértékét a szivattyúzás megkezdésétől számított különböző időpontokban. A süllyedési görbét a nagyszámú észlelőkút segítségével megbízhatóan meg tudtuk állapítani. Ennek ismeretében a depressziótölcsér köbtartalma (V) számítható. A kérdéses időpontig kiszívott vízmennyiséget ( Q t) elosztva a depressziótölcsér köbtartalmáл та1, megkapjuk a kiürülés mértékét (n„) '• A szivattyúzás kezdetén a depressziótölcsér kiürülésének mértéke igen csekély, a vízadó réteg szerkezetétől függően a teljes hézagtérfogatnak 1—25%-a. Ennek megfelelően kezdetben jóval nagyobb depressziótölcsér alakul ki, mint amekkorcd az eddigi szemlélet alapján várni lehetett. A továbbiakban a kiürülés mértéke fokozódik, de a teljes kiürülés csak lassan áll elő. S' =/(Ö, t,~,r) (21) III. KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK (22)
