Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

3. füzet - I. Dr. Kálmán Károly: Közületi vízművek vízgazdálkodása

KÖZÜLETI VÍZMÜVEK VÍZGAZDÁLKODÁS A DR. KÁLMÁN KÁROLY 628.1 : 658.115.3 Évek óta meg nem szűnő téma: a vízvezetéki vízzel való gazdálkodás. Mindjárt bevezetőben rá kell mutatnom arra a két ellentétes törekvésre, amely ezt a kérdést forrponton tartja, és nehezen vezet el a megnyugtató álláspont kialakításához. Az egyik a víztermelésben is érvényesítendő energia-takarékossági eh, tekintet nélkül a rendelkezésre álló termelő-szállító kapacitás nagyságára. À takarékosságot az energia-takarékossági elv mellett a vízkészlet (vízkincs) korlátozott mértéke is indokolja. Másik a kereskedelmi elv, amely a minél nagyobb bevétel elérésére törekszik, ugyancsak tekintet nélkül az igények alakulására és a vízszerzési lehetőségek változó körülményeire. Ebből ered az a tervgazdálkodás, amely a vízeladást „betervezi", és lényegében figyelmen kívül hagyja egyrészt a vízszükségletek ingadozását, másrészt a termelés lehetséges eseteit, és tűzzel-vassal a terv teljesítését követeli meg. Mindezek eredője az a paradoxon, amely vízhiányos időben fokozott mértékben követeli a takarékosságot (kényszerintézkedéseket foganatosít), a vízhiány megszűnte után pedig nyomban a bőséges vízeladás lehetőségeit kutatja, megállapítván, hogy a tervvel szemben nagy a lemaradás, nem tudják a benne előirányzott vízmennyiséget eladni. Egyik oldalon az állandó jellegű, és népgazdaságilag nagyon is megokolt víztakarékosság, másik oldalon a vízeladás dömpingje: ellentétes törekvések. Nyilvánvaló, hogy ilyen húzd meg-—ereszd meg vízgazdálkodási politikát folytatni nem szabad. Mi okozza a vízfelhasználásnak terv szerint előre meg nem állapíthaló, igen hullámzó alakulását? Először: a termelési kapacitásnak a természeti körülményekből folyó változásai. A vízkivételi müvek (kutak, galériák stb.) vízhozama szorosan összefügg az őket tápláló Duna vízállásával és a talajvíz-hozzááramlás mértékével.

1 Mindkettőt megszabja a közelebbi és távolabbi csapadékok mértéke, a víz és a talaj hőfokának alakulása, ill. a kinematikai viszkozitás. A legfontosabb tényezők hatását a Fővárosi Vízművek kútjai vízadókepességének változásain mutatjuk be (I. táblázat). Megjegyzendő, hogy az egyes tényezők változásának hatása csak bizonyos idő elteltével jelentkezik. Egyes esetekben tehát csak azért ki; si a fogyasztás, mert nincs elegendő víz. 1 A szerző a Fővárosi Vízművek üzemi viszonyaiból indul ki, de megállapításai elvi jelentőségűek. (A szerkesztő.)