Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - VI. Kisebb közlemények

Merényi: A jochensteini vízlépcső 279 nevezetességű „Jochenstein" sziklához csatlakozik. Emiatt az alvízi kikötőbejárat szélessége csak 78 m, míg a felvízi kikötőé 100 m széles. Mindkét kikötőt gránittal burkolt partfal szegélyezi (nem oszlopos vezetőmű), amely mellett a zsilipelésre váró hajók kiköthetnek. A hajózsilipkamrák tulajdonképpen csak a két oldalfalból és a 9 m széles elválasztó falból állnak, amelyek a sziklafenéken álló vasalás nélküli betontömbök. Az osztóhézagok 15 m-enként vannak elhelyezve. Az oldalfalak külső felületének lépcsőzése a zsaluzás ismételt felhasználását tette lehetővé. Az előregyártott elemekből készült, járható külső szivárgórendszer a talajvizet állandó szinten tartja. A kamra töltése és ürítése közvetlenül a kapun át történik. A felső fő különböző a 2 zsilipnél. Az erőtelep felőli zsilip teljes mélységig nyitható. Ez bonyolította le a hajózást az építés ideje alatt és ezt használhatják, ha bármely okból nincs teljes duzzasztás. A part felőli zsilip felső főjében fenéklépcső van. Mindkét felső főbe energiatörőt építettek. A modellkísérletek figyelemre méltó eredménye, hogy az energiatörőket sikerült kis mélységgel és tömegbetonból készíthető módon kialakítani. A beépített beton és acélmennyiségről az alábbi táblázat tájékoztat: Duzzasztó Erőtelep Hajózsilip összesen Yasalatlan törmgbeton (B 160), m

3 31,000 53,000 189,00J 273,000 Gvengén vasalt tömegbeton (B 225), m

3 15,000 46,000 41,000 102,000 Erősen vasalt tömegbeton (B 225), m

3 900 26,000 7,000 33,900 Tagolt vasbetonszerkezet (B 300), m

3 — 28,000 1,800 29,800 350 2,050 1,000 3,400 Csavartacél, tonna 270 2,500 100 2,870 A balparton elhelyezett sok kiszolgáló létesítmény közül csak a parti szerelőcsarnokot, a Diesel kisegítő áramfejlesztőt és az erőmű saját hálózatát kiszolgáló négy, 10,5 kV-os transzformátort, valamint a lakótelepet említjük. Érdemes megjegyezni, hogy a Passauban elhelyezett tervezőiroda az előtervezé se к kel együtt 4 év alatt 15 000 db különféle tervét készített és ehhez 185 000 m

2 pauszpapírt használt fel. Vasszerkezetek. A jochensteini vízlépcsőbe kereken 70CO tonna, egy nagy dunahídnak megfelelő mennyiségű vasszerkezetet építettek be. Említésre méltó,hogy az erőtelep épületét a gyorsabb szerelhetőség kedvéért rácsos vasszerkezetből készítették. Két csarnokrészét az építés kezdetén a parton állították fel és ideiglenesen fával burkolva előszerelőcsarnoknak használták. A duzzasztó kezelőhídját 6 t-ás teherautóra méretezték, mivel a zsiliptábla szereléséhez is felhasználták. A duzzasztó és hajózsilip egyaránt 24 m fesztávú záróelemeinek a hajózsilipnél a töltésen kívül az árvíz- és jéglebocsátás, a duzzasztónál, a szokásos záró, ill. vízszintszabályozó feladatukon kívül az erőmű váratlan leállásakor a hirtelen vízlebccsátás feladatkörét is el kell látniok. A jobbpart felőli (déli) hajózsilip kettős kampós elzárású és a balpart felőli (északi) hajózsilip süllyesztő és emelőtáblás elzárású felső főjének hosszmetszetét az 5. és G. ábra mutatja; az I. állás mindkét ábrán a zárt helyzetet ábrázolja; a II. állásban a kamara töltéséhez 1,3 m-re megemelik az alsó táblát, ill. 1,7 m-re lesüllyesztik az egyrészes táblát; a III. állásban az áthajózáshoz lesüllyesztett felső kampós táblát, ill. a fenéklépcső mögé besüllyesztett táblát látjuk; végül a IV. állásban az árvízkor teljesen felhúzott táblahelyzetet szemlélhetjük. Az energiatörők hatására a zsilipeléskor a kikötőkötelekben fellépő erő nem nagyobb, mint a hajósul!/ 1/000-ada. A táblákon a vizet vezető lemezek a kopásnak ellenálló mangánacélból készültek. Az alsó főben mindkét hajétzsilipnél 15,

S m magas támkapu van 3—3 db 1,85x3,00 m-es görgős tiltóval. Л szegecselt, mindkét oldalán lemezzel